A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek nem csak a szárazföldön történnek. Újra és újra hallhatunk a felszíni vízekre kiömlött olajról. A közvéleményben különösen az igazán nagy katasztrófák szereznek szomorú hírnevet: zátonyra futott tartályhajók, csővezetékek szivárgása, olajfúrótornyokon történt balesetek. De még a kis mennyiségben kiömlött olaj is katasztrofális következményekkel járhat, ha a helyi vizekbe kerül - elvégre egyetlen csepp is villámgyorsan szétterjedhet, és akár 1000 liter vizet is megszennyezhet. De hogyan tehetnek óvintézkedéseket a cégek? Milyen felszerelésre van szükség vészhelyzetben? És mi van, ha történik valami? Megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket.
Ha egy vállalat környezetre veszélyes anyagokkal foglalkozik, köteles kockázatértékelést végezni a potenciális veszélyforrások azonosítására, és a megfelelő biztonsági intézkedéseken túlmenően a vészhelyzeti terv kidolgozására is szivárgás esetén. Például a helyi körülmények is szükségessé tehetik a vállalatok számára, hogy felkészüljenek a vízek olajszennyezésre - például, ha a vállalat telephelyén vagy annak közvetlen közelében felszíni vizek vannak és ezek közelében lefolyók találhatók vagy olajvezetékek vannak lefektetve, amelyekből tévesen olaj kerülhet a felszíni vizekbe.
A munkavédelemről és munkabiztonságról további információkat talál az útmutatóban.
A vízen bekövetkező olajbalesetek általában jelentéskötelesek (220/2004. (VII. 21.) 11. § Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól) és a tűzoltóság ügye - a vészhelyzeti tervezés azonban nem korlátozódhat arra, hogy vészhelyzetben tárcsázzák a 112-t, és várják, amíg a sürgősségi szolgálatok gondoskodnak az ügyről. A vízre kiömlött olaj esetén az olaj vízfelszínen való elterjedésének a segebbége az alattomos.
Különösen az áramló vízeknél az olajréteg menthetetlenül sodródik lefelé, és az olajszennyezés minden másodperccel tovább terjed. A tűzoltóknak is meg kell érkezniük a helyszínre, ami az értékes idő elvesztéséhez vezethet. Itt például teljesen logikus lehet az olajréteg terjedésének korlátozása gyors elsősegélynyújtással.
Ily módon a vállalatok nem csak minimalizálják a környezeti károkat, hanem a költségeket is, amelyeket viselniük kell. Mivel a vízre kiömlött olaj drága lehet: Aki veszélyes anyagokat juttat a felszíni vizekbe, és ezzel megkárosítja azokat, nemcsak kártérítésre köteles, hanem a szükséges kárelhárítás költségeit is viseli (220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet 11. §). Végül, de nem utolsó sorban a vagyonbiztosítók is figyelemmel kísérik, hogy a megfelelő kockázati lehetőség esetén megtették-e a megfelelő sürgősségi óvintézkedéseket. A vállalatoknak ezért azt tanácsoljuk, hogy aktívan foglalkozzanak a megfelelő sürgősségi intézkedések kérdésével.
A vészhelyzeti terv ekészítésekor nagyon hasznos lehet az együttműködés a helyi tűzoltósággal. Az is előfordulhat, hogy a felelős operatív szerv önszántából közelít a vállalathoz, ha felismeri a lehetséges veszélyeket. Végső soron mindkét fél profitálhat az együttműködésből a vészhelyzetekre vonatkozó közös koncepciók kidolgozásával és a megfelelő felszerelések összehangolásával. Gyakran léteznek olyan együttműködési modellek is, amelyekben a tűzoltóság megfelelő speciális felszerelését közvetlenül a cég biztosítja. Ily módon a vállalat biztos lehet abban, hogy vészhelyzet esetén a megfelelő erőforrások a megfelelő helyeken állnak rendelkezésre. A tűzoltóságnak viszont előnyei vannak a helyi körülményeknek megfelelő felszerelésekből, amelyeket szükség esetén más küldetésekhez is használhatnak. Ezekben az esetekben általában előírják, hogy a felhasznált anyagot saját forrásból pótolja. Ez mindkét fél számára győztes helyzet.
A konkrét vészhelyzeti intézkedések mindig a kockázatértékeléstől függenek, csakúgy, mint a beszerzendő erőforrások. Ha egy példaértékű vészhelyzeti beavatkozást vizsgál meg, akkor jó képet kap arról, hogy mi a fontos és mi szükséges.
A küldetés – hogyan is lehetne másként – a szivárgás felfedezésével kezdődik. Ha vízben olajat fedeznek fel, vagy szivárgást észlelnek, aminek következtében olaj kerül a vízbe, általában először a tűzoltókat riasztják. A tűzoltóság bevetési helye viszont tájékoztatja a bevetési tervekben meghatározott osztályokat, így az illetékes vízügyi hatóságot vagy a helyi cégek szakembereit. Ha harmadik felek, különösen a szennyvízrendszerek üzemeltetői vagy a vízszolgáltató társaságok érintettek lehetnek, őket is tájékoztatni kell a veszélyes helyzetről (220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 11. §).
Ideális esetben az azonnali intézkedéseket azonnal végre kell hajtani. Először is, ha szükséges, az életmentő intézkedések elsődleges fontosságúak. Ezután következik:
A baleset helyszínének biztosítása
A kiszivárgott anyag típusának, mennyiségének és veszélyének értékelése
A szivárgás elhárítása és a károk terjedésének megakadályozása
A vízszennyező anyagok felitatása és elhatárolása
A károsodás továbbterjedésének megakadályozása érdekében a szivárgást egyrészt a forrásnál a lehető leggyorsabban meg kell állítani. Másrészt olajfelfogó gátakat kihúznak a vízre, hogy megakadályozzák az olajréteg továbbterjedését a vízen.
Az olajfelfogó gátakat aktív és passzív rendszerekre osztják::
A passzív olajfelfogó gátak folyadékzáró speciális szövetből készült merülőköpenyből állnak, belső úszótestekkel. A partok között horgonnyal vannak rögzítve. Hogy a köpeny alsó vége ne lebegjen a vízen, súlyokkal húzzák le. Az olajzáró gát használatakor az olaj összegyűlik a víz felszínén, miközben a víz az olajfolt alatt lefolyik. Az olajat ilyen módon lehet kiszivattyúzni vagy felitató anyaggal felszívni.
Az aktív és úszó olajfelfogó gátak vízlepergetőek és lebegnek az álló és lassan folyó víz felszínén. Maga a gát felszívja az olajat, mert erősen nedvszívó polipropilén flízzel van töltve.
Az aktív, úszó akadályok különösen alkalmasak passzív rendszerrel kombinálva: míg az utóbbi felépíti a tényleges olajgátat, az aktív gát nagy területen képes felszívni a kiömlött olajat, majd húzókötél segítségével egy darabban visszanyerni.
Speciális kockázati területek ismerete esetén a lehető legpontosabban elő lehet készíteni az olajzáró gátak vészhelyzeti alkalmazását. Például a megfelelő blokkoló helyeket előre fel lehet tárni - így nem kell vészhelyzetben követni az olajréteget a vízen, hanem a megfelelő blokkoló pontokon el lehet határolni. Fontos szerepet játszanak az olyan kritériumok, mint a kedvező áramlási viszonyok, a biztonságos hozzáférési útvonalak és a vészhelyzeti berendezések megfelelő felszerelési lehetőségei.
Az olajfelfogó gátak kiválasztása nagymértékben függ a víz természetétől. Álló vagy folyó víz? Milyen szélességet, mélységet és áramlási sebességet kell figyelembe venni?
Ha merülőköpennyel ellátott olajfelfogó gátat vásárol, a szükséges merülési mélység a víz mélységétől, a gát hossza pedig a víz szélességétől függ. Nagyobb áramlási sebességeknél azonban figyelembe kell venni, hogy az olajgátat ne a partra merőlegesen helyezzék el, hogy csökkentsék az áramlási sebességet, és ezáltal minimalizálják a gátra ható erőket. Ezen okok miatt az olajgátnak egyedi esetekben hosszabbnak kell lennie. Itt praktikusak azok a termékek, amelyek egyedi elemekből állnak, és gyorsan összekapcsolhatók egymással. Így rugalmasan igazodhat a baleset nagyságához vagy a különböző víztípusokhoz.
Az olajgátak beépítésekor az is fontos, hogy ne állítsuk túl magasra a parton a tartópontokat, különben a gát beszivároghat. Szükség esetén felitató anyagot is kell a partra helyezni. Még az erős áramlatok is olajat vonhatnak a gát alatti víztestekre. Érdemes lehet több gátat is behelyezni, amelyek egymástól bizonyos távolságra helyezve még nagyobb biztonságot nyújtanak. Ily módon az előző gát alá beszivárgó olajat megállíthatja a következő gát.
Az olajnak a vízből történő felszívására szolgáló felitató anyagokat a kockázatértékelésben meghatározott mennyiségben kell tartani. Néha granulálum formájú olajfelitató anyagokat használnak, de vannak bizonyos hátrányai. Az olajfoltra szórt felitató anyagot a felszívódási folyamat után ismét el kell távolítani a vízből. Ez gyakran nehéz, és a teljes eltávolítása aligha lehetséges. Mivel az áramlási körülményektől függően az anyag többé-kevésbé gyorsan a partterületre kerül, és az ottani növényzetbe kerül. A granulátum másik hátránya a vízi fauna potenciális mérgezése. A granulátumokat, amelyek némelyike olajjal szennyezett, a madarak és a halak hamisan élelmiszerként azonosíthatják, és így - mértékétől függően - a madarak és halak pusztulását idézhetik elő. Mindezek a negatív mellékhatások elkerülhetők olajabszorbens szőnyegek használatával anélkül, hogy a funkcionalitás feláldozása szükséges lenne.
Az úszó olajabszorbens kendők flíz anyagból állnak. 100% polipropilénből készülnek, és természetesen vízlepergetőek (hidrofób) és olajabszorbeálóak (oleofilek). Könnyen eloszlathatók az olajfolton és könnyen újra összegyűjthetők, hiszen telített állapotban is lebeghetnek. Nincs szükség a vízfelület időigényes letisztítására, mint a granulátumok használatakor. A nedvszívó kendők nem csak egyenként, hanem tekercsben is kaphatók, így hosszú szakaszok is használhatók partvédelemre. Ily módon a töltésben lévő olajszennyeződés felszívódik és visszatartható. Az olajfátyolok és, amint már említettük, az aktív olajfelfogó gátak jó módszerek a vízen maradt olajrétegek eltávolítására.
A további intézkedések és segítségek szükségessége a körülményektől függ. Mennyi személyzetre van szükség? A személyzet ismeri a bevetési tervet? Hogyan lehet a berendezést gyorsan a felhasználási helyre szállítani? Szükség van-e egyéb segédeszközökre, mint például sürgősségi csónakokra, horgonyokra, kötélekre, szerszámokra vagy világításra? Mindezeket a kérdéseket előre fel kell tenni, hogy vészhelyzetben a lehető leggyorsabban reagálhasson. Mint látható, az aktív készenléti tervezés minden esetre kifizetődik.
Jó tudni: A sikeres telepítést általában utólagos intézkedések követik. A szennyezett anyag megfelelő ártalmatlanítása mellett a helyi hatóságok gyakran rendelnek el ellenőrző intézkedéseket az esetleges maradékszennyezés megállapítása érdekében.
Az ezen az oldalon található szakmai információkat gondosan, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint állítottuk össze. A DENIOS GmbH mindazonáltal semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal, legyen az akár szerződéses, kártérítéses, akár bármilyen más módon, az aktualitás, a teljesség és a helytállóság szempontjából - sem az olvasóval, sem harmadik féllel szemben. Az információ és a tartalom saját vagy harmadik fél céljaira történő felhasználása ezért saját felelősségére történik. A helyi és a jelenleg hatályos jogszabályok betartandóak.
Hívjon minket, küldjön e-mailt: info@denios.hu, vagy töltse ki az űrlapot, és mi a lehető leghamarabb válaszolunk Önnek.