DENIOS GmbH Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete
Sarkantyú köz 5.
9021 Győr

Tel.: 06 96 800 147
Fax:  +43 6225-20533-44
E-mail: info@denios.hu
Internet: www.denios.hu

Veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek kockázatértékelése – GYIK

Aki veszélyes anyagokat kezel, használ vagy „csak” tárol, az nem kerülheti el: a kockázatértékelés. 25 éve a munkahelyi biztonság központi eleme. A GYIK-ben összegyűjtöttük a „veszélyes anyagok kockázatértékelése” témakörben leggyakrabban feltett kérdésekre adott válaszokat.

Kockázatértékelés – mit jelent?

A kockázatértékelés az üzemi munkavédelem központi eleme, és a szisztematikus és sikeres biztonságirányítás alapját képezi. A kockázatértékelés célja a munkavállalókat fenyegető potenciális veszélyek azonosítása és értékelése, és ebből megfelelő védőintézkedések levezetése.

Hogyan van rögzítve a törvényben a veszélyes anyagok kockázatértékelése?

A kockázatértékelést először 1996-ban írta elő a német Munkavédelmi törvény (ArbSchG). A német Munkahelyi Egészségügyi és Munkavédelmi Törvényen kívül azóta számos más szabály/rendelet is kötelezővé tette a kockázatértékelés elvégzését – például a német Üzembiztonsági rendelet (BetrSichV), a német Munkahelyekről szóló rendelet (ArbStättV) és a német DGUV. 1. rendelet „A megelőzés elvei”. A német Vegyi anyagokra vonatkozó törvény kockázatértékeléseket is használ a veszélyes anyagok kezelése során alkalmazott biztonsági intézkedések meghatározására. Például egy veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenység nem kezdhető meg előzetes kockázatértékelés nélkül. A megfelelő előírások a német Veszélyes anyagokról szóló rendeletben (GefStoffV) találhatók. Ezeket különösen a TRGS 400 „Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek kockázatértékelése” határozza meg.

Miért van szükség kockázatértékelésre?

Ha a kockázatértékelés hiányzik

Bár a törvény 25 éve előírja, a kockázatértékelést sok cégnél még mindig elhanyagolják. A Közös Német Munkavédelmi Stratégia (GDA) keretében a vállalatok körében végzett reprezentatív felmérésből kiderült, hogy a német vállalatok csaknem fele nem végez kockázatértékelést a munkahelyén. Az érintett cégek állítása szerint ennek az esetek közel 30%-ában a jogszabályi előírások nem ismerete volt az oka. A kockázatértékelések elmaradását azonban mindenekelőtt az indokolta, hogy a vállalatban nem voltak jelentős kockázatok, vagy a biztonsági hiányosságokat egyébként maguk a munkavállalók ismerték fel és jelentették, illetve megszüntették.

A kockázatértékelés elmulasztásának gyakori okai Százalék
Az alkalmazottak egyébként maguk is felismerik a biztonsági hiányosságokat, és jelentik vagy megszüntetik 83,2%
Nincsenek jelentős veszélyek 81,0%
Csekély használat 40,4%
Az előírások ismeretlenek 27,4%
A jogi követelmények nem egyértelműek 14,7%
Hiányzik a segítségnyújtás 13,8%

5 jó érv a kockázatértékelés mellett

Tehát a kockázatértékelés olyan eszköz, amelytől jó lelkiismerettel el lehet tekinteni? Erre a kérdésre egyértelmű "Nem"-mel lehet válaszolni, mert alapvető érvek vannak, amelyek a kockázatértékelés szükségessége mellett szólnak:

1

Kockázatminimalizálás szisztematikus teszteléssel

Biztos benne, hogy nincsenek jelentős veszélyek az Ön cégében? Valóban figyel minden eszközre és minden tevékenységre? Ha hiányzik a szisztematikus ellenőrzés, könnyen előfordulhat, hogy figyelmen kívül hagyják a biztonsági hiányosságokat. A kockázatértékelés módszertana segít abban, hogy strukturáltan és precízen vizsgálja meg az egyes vállalati folyamatokat, és ezáltal azonosítsa az összes előre látható veszélyforrást. Ezzel végső soron optimális kockázatminimalizálást biztosít a lehetséges munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések tekintetében.

2

Jogbiztonság

A kockázatelemzések elvégzésével a vállalkozók eleget tesznek a munkavédelmi törvényben foglalt jogszabályi kötelezettségeiknek. Kár esetén a GBU dokumentációja bizonyítja, hogy a jogszabályi előírásokat figyelembe vették, és a munkavállalók számára megfelelő munkavédelmi intézkedéseket határoztak meg. Az illetékes hatóságok ellenőrzése esetén is egyértelműen dokumentált kockázatértékeléssel igazolható a jogszabálynak megfelelő intézkedés. Ha személyi sérüléssel járó balesetek (legrosszabb esetben maradandó egészségkárosodás vagy haláleset) miatt folytat nyomozást az ügyészség, a kockázatfelmérés hiánya a felelősök szabadságvesztését vonhatja maga után.

3

Gazdasági haszon

A munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések következményei óriásiak. Az alkalmazottankénti átlagosan 16,7 napos munkaképtelenség alapján a német Szövetségi Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Intézet (BAuA) a közelmúltban összesen 76 milliárd euróra becsülte a gazdasági termelési veszteséget (vagyis a bruttó hozzáadott érték 136 milliárd eurós veszteségét). A leálláson túlmenően fennáll a jogviták költségeinek, a kártérítési költségeknek, kár esetén a bírságnak a kockázata. A kockázatértékelés segítségével nem csak a kudarc kockázata minimalizálható. Kár esetén a kártérítési igények elleni védekezést is szolgálhatja.

4

A munkavédelem a főnökség dolga

A vállalkozók felelősek alkalmazottaikért. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság kérdése is törvényben meghatározott vezetői feladat. Jóllehet pozitív és kívánatos, hogy a munkavállalók biztonsági kérdésekbe is részt vegyenek, végső soron nem szabad átruházni rájuk a felelősséget. A kockázatértékelés végrehajtása viszont megfelelő eszköz a vállalati felelősségvállalás teljesítésére.

5

A hatékony munkavégzés elősegítése

A nem biztonságos munkakörnyezet gyorsan a munkavállalók bizonytalanságához és demotivációjához vezet. A biztonsági hiányosságok a dolgozók munkáját is hátráltathatják, és ezáltal lelassíthatják a munkafolyamatokat. Ha a vállalatnál komolyan veszik a munkahelyi egészséget és biztonságot, ez megfelelő jelzést küld a dolgozóknak. Hatékonyabban és motiváltabban munkavégzéshez vezet.

Ki a felelős a kockázatértékelésért? Ki végzi el?

A kockázatértékelésért mindig a munkáltató a felelős. A gyakorlati megvalósítást egy úgynevezett „szakképzett személynek” kell elvégeznie.

i

GefStoffV 2. § (német Veszélyes anyagokról szóló rendelet): "A szakértő az, aki rendelkezik a jelen rendeletben meghatározott feladat elvégzéséhez szükséges szaktudással. A szaktudás követelményei az adott feladattípustól függenek. A követelmények magukban foglalják a megfelelő szakmai képzettséget, szakmai tapasztalatot vagy ennek megfelelő közelmúltbeli tapasztalatot, valamint speciális továbbképzésben való részvételt."

A TRGS 400 úgy határozza meg a GefStoffV (német Veszélyes anyagokról szóló rendelet) követelményeit, hogy kifejezetten munkabiztonsági ismereteket ír elő az illetékesek számára. Ezenkívül szükséges a meglévő veszélyes anyagok veszélyes tulajdonságainak ismerete, valamint a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek kockázatértékelésének végrehajtása. A vonatkozó előírásokat ismerni kell, a munkakörülményeket és a meghatározott védőintézkedéseket egy tevékenység során értékelni kell. A megfelelő ismereteket speciális továbbképzésekben való részvétellel is meg lehet szerezni.

A munkáltató, amennyiben rendelkezik megfelelő képesítéssel, saját maga is elvégezheti a veszélyes anyagok kockázatértékelését, mint hozzáértő személy. Ha nem rendelkezik kellő ismeretekkel, akkor tanácsot kell kérnie hozzáértő személyektől - ezek lehetnek például vezetők, munkavédelmi szakemberek, üzemorvosok vagy külső szolgáltatók -, illetve megbízni valakit a kockázatértékelés elkészítésével. Természetesen az összes szükséges tudásnak nem kell egyetlen személyben összpontosulnia. Egy bizonyos cégméret felett, vagy a szükséges tudás heterogenitása miatt ez általában nem megfizethető. Ezért az optimális védelmi szint eléréséhez gyakran több ember bevonása is szükséges.

Különösen az alkalmazottak tudása értékes. Mert még mindig ők ismerik legjobban a saját munkafolyamataikat, beleértve az esetlegesen felmerülő veszélyeket is. Ezért őket már korai szakaszban be kell vonni a folyamatba, és be kell vonni a kockázatértékelés végrehajtásába. Az együttdöntési jogokat is be kell tartani, például az üzem- és a személyzeti tanács részéről. A kockázatértékelés elvégzésének átruházása esetén itt is be kell tartani a felelősség átruházásával kapcsolatos bizonyos követelményeket. A megbízást írásban kell elkészíteni, és pontosan le kell írni, hogy mely feladatokat kívánja kiosztani. Konkrétan meg kell határozni a felelősségi és hatásköri területeket is. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról is, hogy a kockázatértékelés elvégzésével megbízott személyek megfeleljenek az előírt szakismeretekre vonatkozó követelményeknek, és minden szükséges információhoz hozzáférjenek.

Fontos tudnivaló: A teljes jogi felelősség és az eredmények megvalósítása minden esetben a munkáltató hatáskörében marad - függetlenül attól, hogy végül ki végzi el a kockázatértékelést.

Hogyan működik a veszélyes anyagok kockázatértékelése?

A veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek kockázatértékelésének eljárását a TRGS 400 részletesen ismerteti, és a következő folyamatábra követi. A teljes kockázatértékelési folyamatot dokumentálni kell.

1

Információ gyűjtése

2

A veszélyek azonosítása és értékelése

3

Óvintézkedések levezetése

4

Hatékonyság ellenőrzése

5

Állandó következetés végrehajtása

Információgyűjtés és a veszélyes anyagokból származó veszélyek felmérése

Mindenekelőtt fontos, hogy pontos áttekintést kapjunk arról, hogy milyen veszélyes anyagok milyen mennyiségben és milyen tevékenység során fordulnak elő a cégben. Például végeznek-e veszélyes munkaanyagokkal kapcsolatos tevékenységeket, vagy veszélyes anyagok keletkezhetnek vagy szabadulhatnak fel a tevékenységek során? Milyen mennyiségben keletkeznek a veszélyes anyagok? Mindezeket az információkat egy névjegyzékben (veszélyes anyagok nyilvántartásában) kell rögzíteni. Ezután megvizsgálják, hogy az anyagok tulajdonságai miatt milyen konkrét veszélyek merülhetnek fel. Veszélyes anyagok esetén különös figyelmet kell fordítani a belélegzési (belélegzés), a bőrön keresztüli (bőrrel való érintkezés), az orális (lenyelés) és a fizikai-kémiai veszélyekre (pl. tűz- és robbanásveszély). A veszély típusa mellett ennek megfelelő kockázatértékelést is el kell végezni. A veszély mértéke függ például a várható kár mértékétől és bekövetkezésének valószínűségétől. Az is szerepet játszik, hogy milyen gyakran és mennyi ideig végeznek veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet.


A hasznos információforrások a következők:

  • A veszélyes anyag biztonsági adatlapja
  • Törvényi előírások és műszaki szabályok
  • Az azonosító címke a csomagoláson
  • Használati utasítás vagy műszaki adatlap
  • Szabályok és információk a balesetbiztosítási intézményektől
  • A biztosítótartaságok veszélyesanyag-információs rendszerei
  • Megyék vagy balesetbiztosítási intézmények adatbázisai
  • A munkaterület ellenőrzése
  • A foglalkozás-egészségügyi ellátás elemzése
  • Feljegyzések az alkalmazottaktól, ill. az üzem- vagy személyzeti tanácstól

A biztonsági adatlap

A biztonsági adatlap központi információforrás a kockázatértékeléshez, amikor veszélyes anyagokkal dolgozik. Leírja mind az anyagból vagy keverékből származó veszélyes tulajdonságokat, mind az ezen veszélyek elleni védekezést szolgáló intézkedéseket. A biztonsági adatlapon ellenőrizni kell, hogy nem tartalmaz-e nyilvánvalóan hiányos, ellentmondásos vagy helytelen információkat. Szükség esetén a beszállítótól kell kérni a megfelelő biztonsági adatlapot, és azt át kell adni. Ha a munkáltató nem kapja meg a szükséges információkat, akkor magának kell beszereznie ezeket az információkat, vagy feltételeznie kell, hogy léteznek azok a veszélyek, amelyekről nem áll rendelkezésre információ, és meg kell határoznia a megfelelő intézkedéseket (lásd az 5.2. szám 7. és 8. bekezdését). Alternatív megoldásként csak olyan anyagok vagy keverékek használata javasolt, amelyekre vonatkozóan a szállító megadja a szükséges információkat. Még az olyan anyagok és keverékek esetében is, amelyekhez jogszabályi előírások miatt nem szükséges biztonsági adatlap, a szállítók kötelesek a vásárlók rendelkezésére bocsátani azokat a rendelkezésre álló és releváns információkat, amelyek szükségesek a megfelelő intézkedések meghatározásához és alkalmazásához. Azokat az anyagokat, keverékeket vagy köztes termékeket, amelyeket nem saját maguk állítanak elő, és amelyeket nem hoznak forgalomba, a munkáltatónak magának kell besorolnia a GefStoffV 6. szakasza (német Veszélyes anyagokról szóló rendelet) szerint (lásd a TRGS 201 „Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek osztályozása és címkézése”).

Óvintézkedések levezetése, azok hatékonyságának ellenőrzése és azok tartós végrehajtása

A megfelelő védőintézkedéseket a veszélyek típusával és szintjével kapcsolatos ismeretek alapján kell levezetni. Kiválasztásukkor a következő elv érvényesül:

Helyettesítés – Technikai intézkedések – Szervezeti intézkedések – Személyes intézkedések

Az intézkedések sorrendje egyet jelent a fontossági sorrenddel. Egy műszaki megoldás, mint pl. veszélyesanyag-munkaterületek, előnyösebb az egyéni intézkedésekkel szemben, mint például az egyéni védőfelszerelés viselése. A végrehajtott óvintézkedések hatékonyságát rendszeresen ellenőrizni kell. Fontos betekintést nyerhetünk például a munkahelyi mérésekből, a technika állásáról, a foglalkozás-egészségügyről vagy a ("közeli") balesetekről, üzemzavarokról szóló információkból. A védőintézkedéseket folyamatosan és következetesen végre kell hajtani (kezelési utasítással, rendszeres képzéssel, felettesek példaképével és megfelelő intézkedésekkel az üzemeltetési utasítás be nem tartása esetén).

A megfelelő termékeket megtalálja a DENIOS-nál!

Milyen gyakran kell kockázatértékelést végezni a veszélyes anyagokra vonatkozóan?

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a munkáltató csak a kockázatértékelés elvégzése és a szükséges óvintézkedések megtétele után kezdhet meg. Ez azt jelenti, hogy még az új veszélyes anyagok vállalaton belüli alkalmazásának vagy új tevékenységek indításának megfontolását is előzetes értékelésnek kell kísérnie. Ezt követően azonban a kockázatértékelés korántsem teljes. Inkább folyamatos folyamatként kell érteni, amely rendszeres és az eseményekhez kapcsolódó kiigazításokat igényel.

A veszélyes anyagokra vonatkozó kockázatértékelést különösen akkor kell frissíteni, ha

  • új veszélyes anyagokat vezetnek be
  • a tevékenységek, munkafolyamatok, munkaeszközök, folyamatok vagy védőintézkedések megváltoznak
  • a hatékonysági vizsgálatok eredményei további intézkedéseket tesznek szükségessé
  • a vonatkozó jogszabályok vagy rendeletek megváltoznak
  • új megállapítások állnak rendelkezésre a veszélyes anyagok tulajdonságairól vagy a megelőző foglalkozás-egészségügyi ellátásról
  • a technika állása fejlődik
  • új vagy megváltozott foglalkozási expozíciós határértékeket vezetnek be
  • munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések fordulnak elő
  • üzemzavar vagy balesetek történnek
  • kritikus helyzetek felismerése (pl. közeli balesetek) történik
  • meghatározott, rendszeres időközönként (a gyakorlatban gyakran 2 vagy 3 év után) nem történt újraértékelés.
Szívesen adunk Önnek tanácsot!

Akár telefonon, e-mailben, vagy személyesen a telephelyén - örömmel segítünk és tanácsot adunk Önnek. Lépjen kapcsolatba velünk!

Ingyenes szaktanácsadás 06 96 800 147

Hasonló bejegyzések

GYIK

Vészzuhanyok: 10 kérdés, 10 válasz

A vészzuhanyok és a szemmosók elengedhetetlenek az elsősegélynyújtáshoz szennyeződés esetén. A DENIOS vészzuhany GYIK-ben választ talál a testvészzuhanyokkal, szemvészzuhanyokkal és szemmosó palackokkal kapcsolatos gyakran ismételt kérdésekre.

Továbbolvasás
Cikk

Ergonómia és a hát kímélése a munkahelyen

Tudja meg, mely kockázati tényezők leselkednek a mindennapi üzleti életben, mely foglalkozási csoportok vannak különösen veszélyeztetetve, és mit kell figyelembe vennie a kockázatértékelés során. Ezen kívül bemutatunk 3 bevált megelőző intézkedést az ergonómia és a hát egészségének javítása érdekében a munkahelyen.

Továbbolvasás
Útmutató

Vészzuhany kiválasztási segédlet

A DENIOS webáruházban átfogó termékválasztékot talál az öblítőfolyadék vészhelyzeti ellátásához. De melyik termék a megfelelő? Összeállítottunk egy világos kiválasztási segédletet, mely segítségül szolgál a döntéshozatal során.

Továbbolvasás
Cikk

Ablakos és ejektoros technológiájú laboratóriumi elszívófülkék összehasonlítása

Sok laboratóriumban klasszikus, ablakos elszívósfülkéket használnak. A gyakorlatban azonban az üveg mögötti munka gyakran jelentős kompromisszumokat jelent. Az alternatív megoldást az ejektoros technológia jelenti: Összehasonlítottuk mindkét rendszert, és megmutatjuk, melyik rendszer jár előrébb.

Továbbolvasás
További termékek letöltése 4 termék lett letöltve 24 termékből
i

Az ezen az oldalon található szakmai információkat gondosan, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint állítottuk össze. A DENIOS GmbH mindazonáltal semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal, legyen az akár szerződéses, kártérítéses, akár bármilyen más módon, az aktualitás, a teljesség és a helytállóság szempontjából - sem az olvasóval, sem harmadik féllel szemben. Az információ és a tartalom saját vagy harmadik fél céljaira történő felhasználása ezért saját felelősségére történik. A helyi és a jelenleg hatályos jogszabályok betartandóak.

Menü
Bejelentkezés
Az Ön kosaraHozzáadva a kosárhoz
A kosárhoz
Szívesen adunk önnek tanácsot!

Hívjon minket vagy töltse ki az űrlapot.

H – Cs: 8:00 – 17:00 | P 8:00 – 14:00