Gázok kockázatértékelése
A gázok kezelése számos veszélyt rejt magában – de megfelelő ismeretekkel a kockázatok hatékonyan minimalizálhatók. A gázokkal dolgozó emberek figyelmét ezért fel kell hívni a különféle veszélyforrásokra. A gázok rendkívül sokoldalú anyagok, különböző tulajdonságokkal. Míg a gyúlékony gázok robbanásveszélyt jelentenek, az oxidáló gázok önmagukban nem gyúlékonyak, de elősegítik más anyagok égését. Emellett vannak egészségre ártalmas, egészségre veszélyes, mérgező és bőrmaró gázok, amelyek különösen a munkavállalók számára jelentenek egészségügyi kockázatot. Ezen túlmenően a gázok (maga az oxigén kivételével) csökkentik az oxigéntartalmat a zárt és szűk terekben, és oxigénhiány miatt veszélyeztethetik a bent tartózkodókat. Fontos, hogy a gázokból eredő veszélyeket mindig eseti alapon értékeljük. A következőkben segítséget nyújtunk a gázok kockázatértékelésének megközelítéséhez.
Milyen előírások vonatkoznak a gázokkal végzett tevékenységekre?
A gázpalackok hordozható sűrítettgáz-tartályok, és számos iparágban használják. Például műhelyekben végzett hegesztéskor, laboratóriumi munkavégzéskor vagy hűtőközegként hűtési és fagyasztási alkalmazásokban. A biztonságos kezelésükkel kapcsolatos előírások éppoly sokfélék, mint a gázpalackok alkalmazási területei. Németországban számos állami és kereskedelmi szövetség biztonsági előírás van a gázok és a nyomás alatti gáztartályok kezelésére. Ezek tartalmazzák a sűrített gázpalackok minőségére és vizsgálatára vonatkozó követelményeket, a kockázatértékelési előírásokat és a gázokkal végzett tevékenységekre, tárolásukra és szállításukra vonatkozó védőintézkedéseket. Mindezek az előírások képezik a gázok biztonságos kezelésének keretét kereskedelmi környezetben.
Az alábbi táblázat (ábécé sorrendben) áttekintést nyújt a legfontosabb szabályozásokról, amelyek a "gázokkal végzett tevékenységek" területét érintik, és tartalmazzák a megfelelő előírásokat és védelmi intézkedéseket:
| Szabályzat | Tartalom |
|---|---|
| ADR | A gázpalackok közúti járművel történő szállításának előírásai és mennyiségi mentességi korlátai |
| Üzembiztonsági rendelet (német BetrSichV) | Rendelet a munkaeszközök biztosításának biztonságáról és egészségvédelméről |
| Veszélyes anyagokról szóló rendelet (német GefStoffV) | Védelmi intézkedések a veszélyes anyagokkal dolgozó munkavállalók számára |
| Termékbiztonsági törvény (német ProdSG) | Rendelet az egyszerű nyomástartó edények piaci kínálatáról (6. ProdSV) |
| TRBS 1201 (német Üzembiztonsági műszaki szabályok) | Ellenőrzést igénylő munkaeszközök, rendszerek tesztelése |
| TRBS 2141 (német Üzembiztonsági műszaki szabályok) | A gőzből és nyomásból származó veszélyek azonosítása és értékelése, valamint a megfelelő védőintézkedések |
| TRBS 2152 / TRGS 720, 721, 722 (német Üzembiztonsági műszaki szabályok) | A robbanásveszélyes légkört képező anyagokból származó robbanásveszély felismerése és elkerülése |
| TRBS 3145 / TRGS 745 (német Üzembiztonsági műszaki szabályok) | Hordozható sűrített gáz tartályok - töltés, készletezés, belső szállítás, ürítés |
| TRBS 3146 / TRGS 746 (német Üzembiztonsági műszaki szabályok) | A gázok helyhez kötött nyomástartó berendezéseire vonatkozó előírások |
| TRBS 3151 / TRGS 751 (német Üzembiztonsági műszaki szabályok) | Tűz-, robbanás- és nyomásveszély elkerülése töltőállomásokon és szárazföldi járművek töltésére szolgáló töltőrendszereken |
| TRGS 407 (német Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok) | Kockázatértékelés a gázokkal kapcsolatos tevékenységekhez |
| TRGS 500 (német Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok) | Védelmi intézkedések a veszélyes anyagok kezelésére |
| TRGS 510 (német Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok) | Veszélyes anyagok tárolása hordozható tartályokban |
| TRGS 512 (német Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok) | Különleges előírások és védőintézkedések a gázzal történő fertőtlenítésre |
| TRGS 513 (német Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok) | Különleges előírások és védőintézkedések az etilén-oxiddal és formaldehiddel végzett sterilizátorokon végzett tevékenységekre vonatkozóan |
| TRGS 522 (német Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok) | Különleges előírások és védőintézkedések a helyiségek formaldehiddel történő fertőtlenítésére |
| TRGS 525 (német Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok) | Veszélyes anyagok kezelése humán egészségügyi ellátást szolgáló létesítményekben |
| TRGS 526 (német Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok) | Speciális előírások és védőintézkedések a laboratóriumokban végzett tevékenységekre |
| TRGS 528 (német Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok) | Különleges előírások és védőintézkedések a hegesztési munkákhoz |
| TRGS 529 (német Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok) | Biogáz előállításával kapcsolatos tevékenységek |
| TRGS 725 (német Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok) | Mérő-, vezérlő- és szabályozó készülékek a robbanásvédelmi intézkedések részeként |
| TRGS 800 (német Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok) | Tűzvédelmi intézkedések |
Miért szükséges a gázok kockázatértékelése?
A kockázatértékelés a munkahelyi egészség és biztonság központi eleme. Ez az alapja a szisztematikus és sikeres biztonsági és egészségvédelmi irányításnak. A munkavédelmi törvény (német ArbSchG) és a baleset-megelőzési szabályzat "A megelőzés alapelvei" (német BGR A1 vagy GUV-V A1) szerint minden munkáltató köteles kockázatértékelést végezni, függetlenül az alkalmazottak számától. . A munkavédelmi törvény (német ArbSchG) 5. § szabályozza a munkáltatónak a veszélyek meghatározására és értékelésére vonatkozó kötelezettségét, valamint meghatározza a veszélyek lehetséges okait és a kockázatértékelés tárgyait. A 6. § kötelezi a munkáltatókat, hogy dokumentálják a kockázatértékelés eredményét, az általuk meghatározott munkahelyi egészségügyi és biztonsági intézkedéseket, valamint azok felülvizsgálatának eredményét.
Ki végzi a gázok kockázatértékelését?
A kockázatértékelést hozzáértő személynek kell elvégeznie. Kellő ismeretekkel rendelkeznek a felhasznált veszélyes anyagok veszélyes tulajdonságairól, ismerik a munkafolyamatokat és az elvégzendő tevékenységeket. Ismeri az előírásokat, fel tudja mérni a munkakörülményeket, értékeli a tevékenység során meghatározott védőintézkedéseket. Az üzemi gyakorlatban ezt a feladatot általában a biztonsági, hulladék-, veszélyesáru- és tűzvédelmi felelősök látják el. A gázok tárolásával és kezelésével kapcsolatban azonban a felelősök közül sokan nehezen tudják helyesen felmérni a helyzetet.
Fontos kifejezések meghatározása a TRGS 407 szerint
A TRGS 407 (német Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok) számos speciális rendelkezést tartalmaz a gázok kockázatértékelésének elvégzéséhez. A TRGS 407 "Gázok veszélyértékelése" alapvetően a TRGS 400 "Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek veszélyértékelése" kiegészítése. Ugyanakkor tartalmaz néhány olyan meghatározást, amelyek a gázok értékelése szempontjából fontosak, mint például.:
| Kifejezés | Meghatározás |
|---|---|
| Gázok | A TRGS 407 értelmében a gázok a CLP rendelet és a veszélyes árukra vonatkozó jogszabályok értelmében olyan anyagok vagy keverékek/készítmények, amelyek gőznyomása 50 °C-on 300 kPa (3 bar), vagy 20 °C-on teljesen gáz halmazállapotú nyomás 101,3 kPa. A gázok nehezebbek a levegőnél, ha sűrűségük > 1,3 kg/m3, vagy a levegővel azonos tömegűek, ha sűrűségük ≤ 1,3 kg/m3 és ≥ 1,2 kg/m3, vagy könnyebbek a levegőnél, ha sűrűsége < 1,2 kg/m3. A TRGS 407-ben a "gáz" kifejezés "gáz és gázkeverék" értelemben használatos, egyébként kifejezetten rámutat, pl. a "tiszta gáz" kifejezés vagy a "gázkeverék" kifejezés kizárólagos használatával. |
| Hűtött cseppfolyósított gázok | A hűtött cseppfolyósított gázok olyan gázok, amelyek folyékony állapotát hűtéssel, párologtatással vagy hőszigeteléssel a környezeti hőmérséklet alatt tartják. |
| Gázkeverékek | A gázkeverékek olyan keverékek, amelyek megfelelnek a CLP-rendelet gázdefiníciójának, és két vagy több gázból vagy esetleg folyadékból állnak. Gőznyomásuk 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (abszolút érték), vagy 20 °C-on teljesen gáz halmazállapotúak és 101,3 kPa standard nyomásúak. Tartalmazhatnak egy vagy több kondenzálható anyagot is. Kondenzálhatónak tekintendő minden olyan gáz, amelynek kritikus hőmérséklete Tk ≥ -50 °C, és bármilyen folyadék. |
| Sűrítettgáz-tartályok | A sűrítettgáz-tartályok nyomástartályok gázok számára, függetlenül a nyomástól. A túlnyomásos gáztartály tartalmazza azokat a felszereltségeket, amelyek befolyásolhatják a biztonságát. Különbséget tesznek hordozható és helyhez kötött sűrítettgáz-tartályok között. |
| Nyomás alatti berendezések | Jelen TRGS értelmében a nyomás alatti berendezések a TRBS 2141 szerinti nyomás alatti berendezések, amennyiben azokat gázokhoz szánják. |
Gázokra vonatkozó kockázatértékelés – ezt figyelembe kell venni
Első lépésként azonosítani kell a vállalatánál használt gázok veszélyes tulajdonságait, amelyek fontosak a kockázatértékelés szempontjából. Ezért először alaposan tanulmányozza át a biztonsági adatlapot - mert a veszélyes tulajdonságok itt nyilvánvalóak. Ezenkívül 2006. július 1-től az egyes gázpalackok a DIN EN 1089-3 szabvány szerinti megfelelő címkével vannak ellátva.
Maguk a gázpalackok színe is további segítséget nyújthat (a gázpalackok címkézésével kapcsolatos további információk alább találhatók). Ez a színkód azonban csak segítségül szolgál, nem kötelező érvényű! Ezen kívül más tényezőket is figyelembe kell venni, mivel a gázok és gázpalackok kezelését a következő hatások is befolyásolhatják:
- Robbanási határok (a felső (UEL) és alsó (LEL) robbanási határ megnövelt hőmérsékleten/nyomáson eltolható)
- Hőmérséklet (nyomásnövekedéshez vezethet a sűrítettgáz-tartályban)
- Kémiai tulajdonságok (pl. instabilitás)
- Öngyulladás (fokozott tűz-/robbanásveszély)
- Korrózió (pl. kén-dioxid, megtámadhatja a tartályok belső felületét)
- Mérgező gázok (pl. klór) - fulladásveszély
- A "levegőnél" nehezebb gázok (a talaj közelében összegyűlhetnek)
- Polimerizáció
Meg kell jegyezni, hogy a gázok kezelésével járó veszélyek olyan sokrétűek, hogy a hatások közül itt csak néhány említhető meg. Az értékelendő gáz által jelentett veszélyek pontos elemzését eseti alapon kell elvégezni.
Most, hogy a felhasznált gáz kockázatát elemezték és értékelték, mérlegelni kell a kezelést. Ide tartozik többek között a belső szállítás és az alkalmazottak általi feldolgozás/kezelés. A következő helyzetek konkrét veszélyekre mutatnak be példákat:
- Véletlen kibocsátás (pl. szivárgó csatlakozások a szerelvényeken)
- Gázok keverése (pl. acetilén/oxigén hegesztéskor)
- Külső hatás a túlnyomásos gáztartályra (pl. leesés)
- Nem megfelelő karbantartás (pl. hibás nyomásszabályozó a szerelvényen)
- Eltérés az előírt céltól
Fontos:
Nem lehet minden gázra "szabványos kockázatértékelést" készíteni. Minden gázt egyedileg kell mérlegelni, és az abból eredő veszélyek alapján értékelni. Az okelemzés további támogatást nyújthat itt. Ezenkívül a technikusokat, felhasználókat vagy kezelőket be kell vonni a gázok kockázatértékelésébe annak érdekében, hogy olyan lehetséges perspektívákat kapjanak a veszélyekről, amelyek korábban nem voltak nyilvánvalóak a kockázatértékelést készítő személy számára.
Gázpalackok címkézése
Akár a kockázatértékelés alapjaként, akár közvetlenül a használat előtt: elengedhetetlen, hogy a felhasználó pontosan tudja, mi van egy gázpalackban. Itt a legfontosabb információforrás a gázpalackra ragasztott veszélyes áruk matricája. Tartalmazza az összes szükséges információt a benne lévő gáz anyagtulajdonságairól, így az UN-számot és az anyag pontos megnevezését, az összetételére vonatkozó információkat, a gyártótól kapott információkat, valamint a veszélyre és a biztonságra vonatkozó információkat. De maga a gázpalack színe is első jelzést ad a tartalmáról - és már akkor is felismerhető, ha a veszélyes áruk matricája még nem olvasható messziről. A gázpalackok címkézését 1997 óta az EN 1089 szabályozza. Ez többek között egy egységes színsémát is meghatároz (EN 1089-3), amely kiegészítő információként szolgál a benne lévő gázok tulajdonságairól. Infografikánk áttekintést nyújt Önnek (lásd az alábbi 1–4. táblázatokat).
1. táblázat – Általános jelölési szabály gázokra és gázkeverékekre
2. táblázat – Közönséges gázok különleges jelölése
3. táblázat – Inhalációs keverékek speciális jelölése
4. táblázat – Védőkeverékek speciális jelölése
Figyelem: Az EN 1089-3 szerinti színkódolás csak a palack vállrészére vonatkozik, a palacktest színére nem. A szabvány nem vonatkozik köteg- és pótkocsi palackokra, tűzoltó készülékekre és cseppfolyós gázok gázpalackjaira. A 2006 végéig tartó átmeneti időszakban a palackokra nagy "N" betűt (= Neu, New, Nouveau-Új) is nyomtattak, hogy elkerüljék a régi palackokkal való összetévesztést. **A palack színe nem helyettesíti a veszélyes áru jelölő címkét! Ez az egyetlen kötelező érvényű azonosító a palack tartalmára vonatkozóan.**
Hasonló bejegyzések
Az ezen az oldalon található szakmai információkat gondosan, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint állítottuk össze. A DENIOS GmbH mindazonáltal semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal, legyen az akár szerződéses, kártérítéses, akár bármilyen más módon, az aktualitás, a teljesség és a helytállóság szempontjából - sem az olvasóval, sem harmadik féllel szemben. Az információ és a tartalom saját vagy harmadik fél céljaira történő felhasználása ezért saját felelősségére történik. A helyi és a jelenleg hatályos jogszabályok betartandóak.
- Rendelési előzmények megtekintése
- Jegyzettömb és kosár mentése
- Mentse el a kívánt fizetési módot a következő vásárláshoz
Hívjon minket, küldjön e-mailt: info@denios.hu, vagy töltse ki az űrlapot, és mi a lehető leghamarabb válaszolunk Önnek.