A vízszennyező anyagok tárolása - minden, amit figyelembe kell venni

• A vízszennyező anyagok biztonságos tárolása a környezeti károk és a magas tisztítási költségek elkerülésének előfeltétele.

• Magyarországon a vízszennyező anyagokra vonatkozó előírásokat a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, továbbá a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet tartalmazza.

• A különböző jogszabályok a vízszennyező anyagokat veszélyességük szerinti osztályokba sorolják, (pl. WGK 1, WGK 2 és WGK 3), ami alapján meghatározhatók a tárolás során szükséges megelőző intézkedések.

• A vízre veszélyes anyagok kezelésére és tárolására szolgáló létesítményeket úgy kell üzemeltetni, hogy a víztestek védelme biztosított legyen; minden változásról értesíteni kell az illetékes hatóságot.

• Az üzemeltetők kötelesek biztonsági koncepciókat (jelentést, elemzést, kárelhárítási tervet) készíteni, és a létesítményeket külső szakértők által rendszeresen felülvizsgáltatni szivárgásmentesség és működőképesség szempontjából.

A víztestek védelme nagy jelentőséggel bír az egészség, a környezet és a gazdaság szempontjából, annak érdekében, hogy megőrizzük őket élőhelyként és megóvjuk ökológiai funkcióikat. Ezért a folyókra, tavakra és talajvízre kockázatot jelentő veszélyes anyagokat, például a vízszennyező anyagokat biztonságosan kell tárolni, és meg kell akadályozni az ellenőrizetlen szivárgást. Mindenki, aki ezekkel az anyagokkal dolgozik vagy azokat tárolja, köteles betartani a vonatkozó előírásokat.

Az alábbiakban bemutatjuk a vízre veszélyes anyagokkal kapcsolatos alapvető tudnivalókat.

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló rendelet szerint a vízszennyező anyagok fogalma a következő:

„fa vizek természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag vagy hőenergia, amely az emberi tevékenység eredményeként közvetlen, illetőleg közvetett bevezetéssel kerül a befogadóba, és amely káros, illetve káros lehet az emberi egészségre, az élővilágra vagy a környezet más elemeire, illetőleg károsítja, illetve károsíthatja az anyagi javakat“.

Ezek az anyagok mindenütt jelen vannak a magánháztartásokban, a mezőgazdaságban, az iparban és a kereskedelemben. A jogszabály értelmében a felszín alatti vizek vagy folyók és tavak minőségének kedvezőtlen változása lehet fizikai (hőmérséklet, zavarosság vagy üledékbevitel), kémiai (a víz kémiai összetételének megváltozása) vagy biológiai (a vízi élővilágra gyakorolt hatás) jellegű. A szennyezés súlyos környezeti és egészségügyi következményekkel járhat, és nagy összegű anyagi kiadásokat okozhat.

Példák a vízszennyező anyagokra:

• olajok

• üzemanyagok

• oldószerek

• savak és lúgok

• sók

• növényvédő szerek

• műtrágyák

• festékek

• mosó- és tisztítószerek

• ragasztók, stb.

A vízszennyező anyagok tárolására vonatkozó valamennyi jogi szabályozás célja a víztesteket szennyező veszélyes anyagok kibocsátásának megakadályozása. A nyilvánvaló katasztrófák mellett, mint például a szennyezett vagy elszennyeződött talajvíz, a láthatatlan hatások is számítanak. Ilyen például az ipari szennyvíz által okozott mikroorganizmus-összetétel zavarok, amelyek hosszú távú ökológiai következményekkel járhatnak.

Magyarországon a vízzel és a vízszennyező anyagokkal való bánásmódot különböző törvények, rendeletek szabályozzák. A legfontosabb előírások áttekintése:

• Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP rendelet): meghatározza a vízi környezetre veszélyes anyagok akut (rövid távú) és krónikus (hosszú távú) vízi toxicitási veszély kategóriáit és szintjeit.

• A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénnyel és ezek kapcsolódó végrehajtási rendeleteivel együtt szolgálják a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelvnek való megfelelést. Együttes céljuk a vízszennyezés megelőzésének elősegítése, a vízkészletek fenntartható használatának biztosítása, valamint az ökológiai és gazdasági érdekek közötti egyensúly megteremtése.

• A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet: céljuk az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése, valamint a szennyezések megelőzése és csökkentése. Általános szabályokat és kötelezettségeket és szankciókat rögzítenek a vízhasználókra, valamint a szennyezések kibocsátóira vonatkozóan. A rendeletek mellékletei tartalmazzák a fő vízszennyező anyagok listáit, a vízikörnyezetre jelentős kockázatot jelentő, ún. elsőbbségi veszélyes anyagokat és anyagcsoportokat, az 2008/105/EK irányelvben meghatározott a vízpolitika terén elsőbbségi anyagok listájával összhangban.

• A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre vonatkozó követelményeket és eljárási szabályokat tartalmaz a balesetek megelőzése és a kockázatok minimalizálása érdekében. A rendelet szabályozza továbbá az ilyen üzemek azonosítását és három veszélyességi szintbe (küszöbérték alatti, alsó küszöbértékű, felső küszöbértékű) való besorolását.

Cikkünkben ajánlásként mutatjuk be a vonatkozó német jogszabályokat. A vízre veszélyes anyagok kezelésére szolgáló létesítményekről szóló német szövetségi rendelet (AwSV) és a vízre veszélyes anyagokra vonatkozó németországi műszaki szabályzat (TRwS) rendelkezéseit.:

• Az AwSV szabályozza többek között azon létesítmények minőségi, üzemeltetési, karbantartási és vizsgálati követelményeit, amelyekben vízszennyező anyagokat tárolnak, töltenek, gyártanak vagy használnak. A német rendelet tartalmazza az vízszennyező anyagok veszélyességi osztályba (WGK) sorolását.

• A TRwS konkrét, de joghatállyal nem bíró követelményeket határoz meg a vízre veszélyes anyagok kezelésére és a vízszennyezés megelőzésére irányuló intézkedésekre vonatkozóan.

A veszélyes anyagok tárolására szolgáló létesítmények üzemeltetőinek tisztában kell lenniük a felhasznált anyagok és keverékek veszélyességével. A vízszennyező anyagok körét és vízveszélyességi kategóriáikat a magyar jogszabályok az unós rendelkezésekkel összhangban, a toxicitás, a bioakkumuláció, a rákkeltő hatás, a mutagenitás, a lebonthatóság és a mobilitás kritériumai alapján tartalmazzák. Ez alapján a megállapított kategóriák: a fő szennyező anyagok, és az I. vagy II. listába tartozó anyagok, K1 és K2 minősítésű szennyező anyagok I. és II jegyzéke.

Az AwSV rendszere ennél egyszerűbb, a vízre veszélyes anyagokat három vízveszélyességi osztályba (WGK) sorolja, és meghatározza a "vízre nem veszélyes" anyagokat. Sem a szennyvíz, sem a radioaktív anyagok nem tartoznak ezekbe a kategóriába, mivel veszélyességüket külön jogszabály szabályozza. Az egyértelműen nem kategorizálható anyagok és a mezőgazdasági anyagok esetében az AwSV bevezeti az „általánosan vízveszélyes” kategóriát.

A német szabályozás szerinti vízveszélyességi osztályok (WGK) szintjei, összevetve a "vízi környezetre veszélyes" anyagok uniós kategóriáival:

Ez a vízveszélyességi osztályokba sorolás, amelyet elsősorban a tároló létesítmény üzemeltetőjének kell elvégeznie, fontos az anyagok megfelelő kezelése és tárolása szempontjából, a környezeti károk elkerülése érdekében. A veszélyes anyagokkal végzett tevékenységeket be kell jelenteni az országos tisztifőorvos által működtetett illetékes hatóságnál.

^{A táblázat együtt mutatja be a német és a magyar besorolást, az AwSV veszélyességi szintek táblázata alapján.}

A biztonságos tárolás az egészségre és a környezetre veszélyes anyagok kezelésének alapvető szempontja. A lehetséges veszélyekkel szembeni védelem alapja pedig a vonatkozó jogszabályi előírások betartása.

A német szabályozás tárolási osztályokba (TO) való besorolása a veszélyes anyagok tulajdonságain alapul, és döntő az együtt-tárolás tekintetében. Együtt tárolás csak a tárolási osztályok gondos vizsgálata után lehetséges, figyelembe véve a TRGS 510, a veszélyes anyagokra vonatkozó német műszaki szabályzat szerinti korlátozásokat vagy tilalmakat.

E szerint különös figyelmet kell fordítani a következő anyagok elkülönített tárolására:

• Különböző veszélyes áru kategóriákba tartozó anyagok

• Szilárd és folyékony anyagok

• Tűz esetén különböző oltási módszereket igénylő anyagok

További információk a következő cikkeinkben találhatók a "Veszélyes anyagok együtt tárolása a TRGS 510 szerint" és "A veszélyes anyagok decentralizált tárolásának előnyei".

Minden veszélyes anyag a sajátos tulajdonságai miatt megfelelő tárolót igényel. Ez magában foglalja a következőket

• Speciális tároló tartályok, hővédelemmel ellátva a fokozottan robbanásveszélyes gázpalackok számára.

• Nyitott veszélyesanyag-tároló állványok a biztonságosan becsomagolt anyagok számára, szivárgás esetére kármentő tálcákkal kiegészítve.

• Zárt veszélyesanyag-tároló szekrények a fokozottan tűzveszélyes anyagok számára, amelyek megfelelnek a tárolt anyag veszélyességi osztályának.

  Az is fontos, hogy a veszélyes anyagok tárolása ne olyan helyeken történjen, amelyek potenciális veszélyt jelentenek, például közlekedési útvonalakon, menekülési és mentési útvonalakon vagy pihenőhelyiségekben.

A kármentő tálcák nélkülözhetetlenek a gyúlékony, vízszennyező vagy agresszív anyagok, például olajok, festékek és tisztítószerek biztonságos kezeléséhez és tárolásához. Ezek segítségével hatékonyan szabályozható a veszélyes anyagok kijutása, minimalizálhatók a környezeti kockázatok, így használatuk hozzájárul a biztonságos munkakörnyezet kialakításához.

A magyar jogszabályok nem nevesítik a kármentő tálcákat. A munkavédelem tárgyú jogszabályok a kockázat keletkezési helyén kollektív műszaki védelem alkalmazását írják elő. A katasztrófavédelmi tárgyú jogszabályok szerint a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés elfogadhatóságának egyik feltétele az, ha a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi tárgyú jogszabályok értelmében az üzemeltetető környezetveszélyeztetés esetén köteles minden környezetkárosodást megelőző intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket. Az előírások szerint az üzemi kárelhárítási műveleti terv tartalmazza a rendkívüli szennyezés megelőzésének műszaki feltételeit (kármentők, figyelő- és jelzőrendszerek) is.

Ezzel szemben a vonatkozó német jogszabályok, különösen az AwSV előírásai meghatározzák a kármentők anyagára, a tömítettségére, a szilárdságára és a mechanikai, kémiai és hőhatásokkal szembeni ellenállására vonatkozó követelményeket is. Az anyagválasztás a tárolni kívánt anyag tulajdonságaitól és vízveszélyességi osztályától függ, hogy a szivárgó folyadékok megbízható felfogása és biztonságos elhelyezése garantálható legyen.

A Németországban általánosan érvényes szabály szerint a kármentő tálcának a teljes tárolási térfogat legalább 10 %-át, vagy a legnagyobb tárolt tartály térfogatának megfelelő mennyiséget be kell tudnia fogadnia. A kármentőt arra a térfogatra kell tervezni, amelyik a fentiek közül a nagyobb. A vízvédelmi területeken különleges előírás érvényes: a tárolt közegek 100%-nak megfelelő felfogási térfogatot biztosítani. Továbbá figyelembe kell venni a kármentő tálca anyagának összeférhetőségét is. A kármentő anyagának (pl. acél, nemesacél, üvegszál-erősítésű műanyag (ÜPE) vagy polietilén (PE)) kiválasztása a tárolt közegektől függ.

Ezeknek az előírásoknak a célja annak biztosítása, hogy a kármentő tálca megfeleljen a stabilitási, ellenállási és biztonsági követelményeknek. Ezen túlmenően a kármentő tálcák épsége és működőképessége, és ezáltal hosszú távú biztonságos működésük biztosítása érdekében rendszeres felülvizsgálatukra van szükség.

Cikkünkből megtudhatja, hogyan válassza ki az Ön cége számára legmegfelelőbb kármentő tálcát: „4 lépésben a megfelelő kármentő tálcáig”.

A vízszennyező anyagok ún. köztes ömlesztettáru-tartályban (IBC) történő tárolása esetén az anyag veszélyességi osztálya (pl. WGK) és mennyisége a döntő tényező. A német előírások szerint a WGK-tól függően bizonyos mennyiségektől további biztonsági intézkedésekre van szükség (pl. WGK1: 10 000 litertől, WGK2: 1 000 litertől, WGK3: 100 litertől). Az IBC-knek UN engedéllyel kell rendelkezniük, és rendszeresen ellenőrizni kell a szivárgásmentességüket.

A felújított IBC-k nem alkalmasak veszélyes vegyi anyagok tárolására, ezért kizárólag kevésbé kritikus alkalmazásokhoz, például kerti víztartályokként használhatóak.

A környezet védelme és a munkavállalók biztonsága érdekében a vízszennyező anyagokat az előírásoknak megfelelően kell tárolni. Ez magában foglalja a vonatkozó törvények és rendeletek betartását, az anyagok megfelelő osztályozását és a tárolóhely biztonságának megteremtését. Fontosak továbbá a rendszeres felülvizsgálatok és a gyors cselekvés meghibásodások esetén. A DENIOS webáruházban minden megtalálható, ami a jogszabályoknak megfelelő veszélyes anyag tároláshoz szükséges: kármentő tálcák, töltőállomások, padlóvédő tálcák, veszélyesanyag-tároló állványok és veszélyesanyag-tároló szekrények.

Ha különleges elvárásai vannak a vízszennyező anyagok tárolására szolgáló létesítményével kapcsolatban, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot, vagy hívjon minket a 06 96 800 147 telefonszámon, és mi szívesen adunk Önnek személyre szabott árajánlatot.