A veszélyes áruk biztonságos szállítása komoly kihívást jelent, mivel ezek az áruk tulajdonságaik miatt nagy kockázatot jelenthetnek az emberekre és a környezetre. A veszélyes árukra vonatkozó UN-számok és UN-engedélyek rendszerét az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) dolgozta ki, hogy minimalizálni lehessen a kockázatokat és biztonságos szállítást lehessen megvalósítani.
A veszélyes áruk biztonságos szállításának biztosításához elengedhetetlen a csomagolások UN engedélye. A veszélyes áruként besorolt termékek helytelen szállítás esetén súlyos veszélyeket, például robbanást, tüzet, kémiai reakciókat vagy szennyeződést okozhatnak.
A veszélyes termékeket szállító cégek törvényi kötelessége betartani a vonatkozó előírásokat. Ezzel nemcsak az esetleges károkat, hanem a logisztikai folyamatok késedelmét és a büntetéseket is megelőzhetik.
Az UN-szám egy egyedi azonosító, amelyet minden egyes veszélyes áruhoz rendelnek. Ez nemzetközileg elismert, és információt nyújt a veszélyes áruk típusáról és a kapcsolódó kockázatokról. Ez a szám megtalálható a fuvarokmányon és a veszélyes áru csomagolásán.
Az UN-engedély viszont a veszélyes áruk szállítására szolgáló csomagolás nemzetközileg elismert tanúsítványa. Az ENSZ által jóváhagyott csomagolást a veszélyes áruk szállítására való alkalmassága szempontjából megvizsgálták, és az megfelel bizonyos követelményeknek és szabványoknak. Az UN-engedélyszám szerepel a csomagoláson, és tájékoztatást ad arról, hogy a csomagolás milyen típusú veszélyes anyagok és csomagolási csoportok szállítására alkalmas.
Az UN-szám tehát a veszélyes áruk jelölése, míg az UN-engedély a csomagolás jelölése.
A veszélyes anyag UN-száma és osztálya jelzi, hogy milyen típusú veszélyes áruról van szó. Az osztály határozza meg, hogy milyen előírások vonatkoznak a csomagolásra, jelölésre és szállításra.
A veszélyes árukat különböző kategóriákba sorolják, mint például a gyúlékony folyadékok, robbanásveszélyes vagy mérgező anyagok. Minden egyes kategóriának sajátos követelményei vannak a csomagolásra, címkézésre és szállításra vonatkozóan.
A veszélyes áruknak összesen kilenc osztálya van, amelyeket 1-től 9-ig terjedő számmal jellemeznek. Mindegyik osztály sajátos veszélyekkel és jellemzőkkel rendelkezik, amelyek hozzájárulnak a veszélyes áruk helyes azonosításához és kezeléséhez. Az alábbiakban ezt a kilenc osztályt soroljuk fel az egyes osztályok rövid leírásával együtt:
1. osztály: Robbanóanyagok és –tárgyak, mint például robbanószerek, pirotechnikai anyagok és tűzijátékok
2. osztály: Gázok, mint például fűtőgázok, cseppfolyósított gázok, aeroszolok és nyomás alatt lévő gázok
3. osztály: Gyúlékony folyékony anyagok, mint például benzin, olaj és alkoholok
4. osztály: Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, öngyulladásra hajlamos és vízzel érintkezve meggyulladó anyagok, mint például éghető szilárd anyagok, magnézium és nátrium
5. osztály: Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok, és szerves peroxidok, mint például hidrogén-peroxid és nitrátok
6. osztály: Mérgező és fertőző anyagok, mint például mérgező gázok, mérgező folyadékok és fertőző anyagok
7. osztály: Radioaktív anyagok
8. osztály: Maró anyagok
9. osztály: Különféle veszélyes anyagok és tárgyak, amelyek nem tartoznak a többi osztályba, mint például a lítium akkumulátorok és a veszélyes hulladékok
Minden veszélyes anyagot és tárgyat egy négy számjegyből álló, világszerte egységes UN számmal látnak el. Az UN-szám jelzi, hogy milyen anyagot vagy tárgyat szállítanak, így segíti az azonosítást és a kezelést.
Az „UN 1263” egy példa az UN jelölésre. Ez a szám a „Festékek, olajalapú, 3. osztály” rövidítése, és azt jelzi, hogy egy gyúlékony folyékony anyagról van szó, amelyet a szállítás során veszélyes áruként kell címkézni és kezelni.
Az UN1263 szállításához megfelelő UN-engedély lenne egy acélból készült, legfeljebb 1000 literes, a II. csomagolási csoport követelményeinek megfelelő, megfelelő zárórendszerrel ellátott veszélyesanyag-szállító tartály.
Az UN-engedély gyakran csak korlátozott ideig érvényes, ezért azt rendszeresen meg kell újítani.
A veszélyes áruk szállítására engedélyezett csomagolóeszközöket is rendszeresen ellenőrizni és tesztelni kell, hogy azok biztonságosak legyenek. A csomagolásra vonatkozó UN-engedélyek általában öt évig érvényesek, de vannak rövidebb vagy hosszabb érvényességi idejű engedélyek is.
Az az időszak, amely alatt egy csomagolás UN engedélye érvényes, nem azonos a maximális használati idővel. A csomagolás maximális használati idejét különböző tényezők befolyásolják, például a veszélyes áruk típusa, a szállítási feltételek és a csomagolás típusa.
Az ellenőrzések pontos időközeit a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi előírások határozzák meg.
Íme, az erre vonatkozó legfontosabb előírások:
Az ADR RID rövidítések a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodásra (ADR) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzatra (RID) utalnak. Ezek alapján például az acél és műanyag alapú nagyméretű csomagolóanyagokat 2,5 évente, míg a kis acéltartályokat 5 évente kell időszakosan ellenőrizni.
Az IMDG-kódex rendelkezései világszerte a tengeri szállításra vonatkoznak. A csomagolás időszakos ellenőrzését a 6.1.5.1. fejezet határozza meg. Például az acél IBC-ket 2,5 évente, míg bizonyos típusú műanyag IBC-ket 2 évente kell időszakosan ellenőrizni.
A Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát szolgáló Műszaki Utasítások (ICAO) és a Nemzetközi Légi Fuvarozási Egyesület Veszélyes Áru Szabályzata (IATA) rendelkezései világszerte érvényesek a légi közlekedésre. Az időszakos ellenőrzéseket a 6.3., illetve a 6.5. szakasz határozza meg.
1H1, 1H2, 3H1, 6HA1 engedélyek: a gyártás dátumától számított 5 évig érvényes, nem megújítható.
1A1, 1A2, 1B1, 3A1, 4A, 4H2, 50A engedélyek: korlátlan ideig érvényes, ha a tartályok sértetlenek. Időszakos ellenőrzések: Nem előírt.
11A, 31A engedélyek: korlátlan ideig érvényes. Időszakos ellenőrzés 2,5 évente.
1D, 1G engedélyek: a gyártás dátumától számított 2,5 évig érvényes. Időszakos ellenőrzés 2,5 évente.
11D, 21D, 31D engedélyek: korlátlan ideig érvényes. Időszakos ellenőrzés 2,5 évente.
50B, 31H, 31HA, 31HH, 31HH engedélyek: a gyártás dátumától számított 5 évig érvényes. 2,5 évente időszakos ellenőrzés szükséges.
Ha a csomagolás nem rendelkezik ezzel az engedéllyel, akkor általában nem használható veszélyes áruk szállítására. A veszélyes áruk nem engedélyezett szállítótartályokban történő szállítása jogi következményekkel is járhat, például pénzbírsággal, büntetéssel vagy a szállítási engedély visszavonásával.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden termékhez szükséges automatikusan UN-engedély. Az UN-engedélyre vonatkozó követelmények a termék típusától és a szállítás típusától függenek. Ha bizonytalan, hogy a termékeknek szükségük van-e UN-engedélyre, akkor az illetékes hatósághoz kell fordulni, vagy a veszélyes áruk szállításával foglalkozó szakértőkkel kell konzultálni annak biztosítása érdekében, hogy a termékek megfeleljenek az összes szükséges előírásnak és szabványnak.
Példa egy UN-engedélyes csomagolás jelölésre:
UN szimbólum az Egyesült Nemzetek Szervezetére utal (UN egy körben)
A csomagolóeszköz fajtáját jelölő kód
Hordó
(fenntartva, korábban ballon)
Kanna
Láda, doboz, kartondoboz
Zsák, zacskó
Összetett csomagolóeszköz
(fenntartva, korábban nyomás alatt álló tartály)
A következő nagybetűk jelzik az anyagot
A = Acél (bármilyen minőségű vagy felületkezelésű)
B = Alumínium
C = Fa
D = Rétegelt falemez
F = Farostlemez
G = Papírlemez
H = Műanyag
L = Textil
M = Papír, többrétegű
N = Fém (acélt és alumíniumot kivéve)
P = Üveg, porcelán vagy kőagyag
Egyedi vagy külső csomagolás esetén további számjegyek is feltüntetésre kerülhetnek
1 = nem levehető fedéllel
2 = levehető fedéllel
Y - Csomagolási csoport
Csomagolási csoportok: A csomagolási csoportok fogalmának megértéséhez először is tudnunk kell, hogy a veszélyes árukat általában három csomagolási csoportba sorolhatók, nevezetesen (római) I., II. és III. csomagolási csoportba:
I = nagyon veszélyes
II = közepesen veszélyes
III = kevésbé veszélyes
A veszélyes áruk csomagolását szintén három csoportra osztják, és az X, Y és Z teljesítménybetűket rendelik hozzájuk. Ezek a teljesítőképességi betűk a következőket jelentik:
X = nagyon veszélyes
Y = közepesen veszélyes
Z = kevésbé veszélyes
Ennek megfelelően a veszélyes áruk csomagolása csak bizonyos csomagolási csoportokba tartozó veszélyes árukhoz használható:
Az X-csomagolás az I., II. és III. csomagolási csoporthoz tartozó veszélyes árukhoz alkalmas.
Az Y-csomagolás a II. és III. csomagolási csoportokba tartozó veszélyes árukat tartalmazhatja, de az I. csomagolási csoportba tartozó árukat nem.
A Z-csomagolás a III. csomagolási csoportba tartozó veszélyes árukat tartalmazhatja, de az I. és II. csomagolási csoportba tartozó árukat nem.
1.8 - Relatív sűrűség, amelyre a típust vizsgálták VAGY szilárd anyagok esetében: ez a csomag maximális bruttó tömege kg-ban kifejezve
100 - a folyadéknyomás-próba kPa-ban (kilopascal) kifejezett vizsgálati nyomása (100 kPa = 1 bar) VAGY szilárd anyagok esetén az „S” betű
23 - Gyártás év (2023) utolsó két számjegye
D - Az engedélyt kiadó állam jele (Németország)
DB - Engedélyező hatóság/intézmény
1195 -A gyártó azonosító jele/neve
Hívjon minket, küldjön e-mailt: info@denios.hu, vagy töltse ki az űrlapot, és mi a lehető leghamarabb válaszolunk Önnek.