DENIOS GmbH Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete
Sarkantyú köz 5.
9021 Győr

Tel.: 06 96 800 147
Fax:  +43 6225-20533-44
E-mail: info@denios.hu
Internet: www.denios.hu

UN-számok és UN-engedélyek a veszélyes áruk szállításához

A veszélyes áruk biztonságos szállítása komoly kihívást jelent, mivel ezek az áruk tulajdonságaik miatt nagy kockázatot jelenthetnek az emberekre és a környezetre. A veszélyes árukra vonatkozó UN-számok és UN-engedélyek rendszerét az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) dolgozta ki, hogy minimalizálni lehessen a kockázatokat és biztonságos szállítást lehessen megvalósítani.

Miért fontos az UN-engedély?

A veszélyes áruk biztonságos szállításának biztosításához elengedhetetlen a csomagolások UN engedélye. A veszélyes áruként besorolt termékek helytelen szállítás esetén súlyos veszélyeket, például robbanást, tüzet, kémiai reakciókat vagy szennyeződést okozhatnak.

A veszélyes termékeket szállító cégek törvényi kötelessége betartani a vonatkozó előírásokat. Ezzel nemcsak az esetleges károkat, hanem a logisztikai folyamatok késedelmét és a büntetéseket is megelőzhetik.

Az UN-szám és az UN-engedély közötti különbség

Az UN-szám egy egyedi azonosító, amelyet minden egyes veszélyes áruhoz rendelnek. Ez nemzetközileg elismert, és információt nyújt a veszélyes áruk típusáról és a kapcsolódó kockázatokról. Ez a szám megtalálható a fuvarokmányon és a veszélyes áru csomagolásán.

Az UN-engedély viszont a veszélyes áruk szállítására szolgáló csomagolás nemzetközileg elismert tanúsítványa. Az ENSZ által jóváhagyott csomagolást a veszélyes áruk szállítására való alkalmassága szempontjából megvizsgálták, és az megfelel bizonyos követelményeknek és szabványoknak. Az UN-engedélyszám szerepel a csomagoláson, és tájékoztatást ad arról, hogy a csomagolás milyen típusú veszélyes anyagok és csomagolási csoportok szállítására alkalmas.

Az UN-szám tehát a veszélyes áruk jelölése, míg az UN-engedély a csomagolás jelölése.

Az UN-számok és a veszélyes áruk osztályai

A veszélyes anyag UN-száma és osztálya jelzi, hogy milyen típusú veszélyes áruról van szó. Az osztály határozza meg, hogy milyen előírások vonatkoznak a csomagolásra, jelölésre és szállításra.

A veszélyes árukat különböző kategóriákba sorolják, mint például a gyúlékony folyadékok, robbanásveszélyes vagy mérgező anyagok. Minden egyes kategóriának sajátos követelményei vannak a csomagolásra, címkézésre és szállításra vonatkozóan.

A veszélyes áruknak összesen kilenc osztálya van, amelyeket 1-től 9-ig terjedő számmal jellemeznek. Mindegyik osztály sajátos veszélyekkel és jellemzőkkel rendelkezik, amelyek hozzájárulnak a veszélyes áruk helyes azonosításához és kezeléséhez. Az alábbiakban ezt a kilenc osztályt soroljuk fel az egyes osztályok rövid leírásával együtt:

  • 1. osztály: Robbanóanyagok és –tárgyak, mint például robbanószerek, pirotechnikai anyagok és tűzijátékok

  • 2. osztály: Gázok, mint például fűtőgázok, cseppfolyósított gázok, aeroszolok és nyomás alatt lévő gázok

  • 3. osztály: Gyúlékony folyékony anyagok, mint például benzin, olaj és alkoholok

  • 4. osztály: Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, öngyulladásra hajlamos és vízzel érintkezve meggyulladó anyagok, mint például éghető szilárd anyagok, magnézium és nátrium

  • 5. osztály: Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok, és szerves peroxidok, mint például hidrogén-peroxid és nitrátok

  • 6. osztály: Mérgező és fertőző anyagok, mint például mérgező gázok, mérgező folyadékok és fertőző anyagok

  • 7. osztály: Radioaktív anyagok

  • 8. osztály: Maró anyagok

  • 9. osztály: Különféle veszélyes anyagok és tárgyak, amelyek nem tartoznak a többi osztályba, mint például a lítium akkumulátorok és a veszélyes hulladékok

Minden veszélyes anyagot és tárgyat egy négy számjegyből álló, világszerte egységes UN számmal látnak el. Az UN-szám jelzi, hogy milyen anyagot vagy tárgyat szállítanak, így segíti az azonosítást és a kezelést.

Példa egy UN-számra

Az „UN 1263” egy példa az UN jelölésre. Ez a szám a „Festékek, olajalapú, 3. osztály” rövidítése, és azt jelzi, hogy egy gyúlékony folyékony anyagról van szó, amelyet a szállítás során veszélyes áruként kell címkézni és kezelni.

Az UN1263 szállításához megfelelő UN-engedély lenne egy acélból készült, legfeljebb 1000 literes, a II. csomagolási csoport követelményeinek megfelelő, megfelelő zárórendszerrel ellátott veszélyesanyag-szállító tartály.

Meddig érvényes a veszélyes árukra vonatkozó UN-engedély?

Az UN-engedély gyakran csak korlátozott ideig érvényes, ezért azt rendszeresen meg kell újítani.

A veszélyes áruk szállítására engedélyezett csomagolóeszközöket is rendszeresen ellenőrizni és tesztelni kell, hogy azok biztonságosak legyenek. A csomagolásra vonatkozó UN-engedélyek általában öt évig érvényesek, de vannak rövidebb vagy hosszabb érvényességi idejű engedélyek is.

Az az időszak, amely alatt egy csomagolás UN engedélye érvényes, nem azonos a maximális használati idővel. A csomagolás maximális használati idejét különböző tényezők befolyásolják, például a veszélyes áruk típusa, a szállítási feltételek és a csomagolás típusa.

Az ellenőrzések pontos időközeit a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi előírások határozzák meg.

Íme, az erre vonatkozó legfontosabb előírások:

ADR (European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Road)

Az ADR RID rövidítések a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodásra (ADR) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzatra (RID) utalnak. Ezek alapján például az acél és műanyag alapú nagyméretű csomagolóanyagokat 2,5 évente, míg a kis acéltartályokat 5 évente kell időszakosan ellenőrizni.

IMDG-kód (International Maritime Dangerous Goods Code)

Az IMDG-kódex rendelkezései világszerte a tengeri szállításra vonatkoznak. A csomagolás időszakos ellenőrzését a 6.1.5.1. fejezet határozza meg. Például az acél IBC-ket 2,5 évente, míg bizonyos típusú műanyag IBC-ket 2 évente kell időszakosan ellenőrizni.

ICAO Műszaki utasítások és az IATA Veszélyes Áruk Szabályzata

A Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát szolgáló Műszaki Utasítások (ICAO) és a Nemzetközi Légi Fuvarozási Egyesület Veszélyes Áru Szabályzata (IATA) rendelkezései világszerte érvényesek a légi közlekedésre. Az időszakos ellenőrzéseket a 6.3., illetve a 6.5. szakasz határozza meg.

Az UN-engedélyek időszakos ellenőrzési követelményei

  • 1H1, 1H2, 3H1, 6HA1 engedélyek: a gyártás dátumától számított 5 évig érvényes, nem megújítható.

  • 1A1, 1A2, 1B1, 3A1, 4A, 4H2, 50A engedélyek: korlátlan ideig érvényes, ha a tartályok sértetlenek. Időszakos ellenőrzések: Nem előírt.

  • 11A, 31A engedélyek: korlátlan ideig érvényes. Időszakos ellenőrzés 2,5 évente.

  • 1D, 1G engedélyek: a gyártás dátumától számított 2,5 évig érvényes. Időszakos ellenőrzés 2,5 évente.

  • 11D, 21D, 31D engedélyek: korlátlan ideig érvényes. Időszakos ellenőrzés 2,5 évente.

  • 50B, 31H, 31HA, 31HH, 31HH engedélyek: a gyártás dátumától számított 5 évig érvényes. 2,5 évente időszakos ellenőrzés szükséges.

Mi történik, ha egy csomagolás nem rendelkezik veszélyes árukra vonatkozó UN-engedéllyel?

Ha a csomagolás nem rendelkezik ezzel az engedéllyel, akkor általában nem használható veszélyes áruk szállítására. A veszélyes áruk nem engedélyezett szállítótartályokban történő szállítása jogi következményekkel is járhat, például pénzbírsággal, büntetéssel vagy a szállítási engedély visszavonásával.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden termékhez szükséges automatikusan UN-engedély. Az UN-engedélyre vonatkozó követelmények a termék típusától és a szállítás típusától függenek. Ha bizonytalan, hogy a termékeknek szükségük van-e UN-engedélyre, akkor az illetékes hatósághoz kell fordulni, vagy a veszélyes áruk szállításával foglalkozó szakértőkkel kell konzultálni annak biztosítása érdekében, hogy a termékek megfeleljenek az összes szükséges előírásnak és szabványnak.

Az UN-engedély tartalmi elemei

Példa egy UN-engedélyes csomagolás jelölésre:

Az UN-engedélyes csomagolás szimbóluma

UN szimbólum az Egyesült Nemzetek Szervezetére utal (UN egy körben)

A csomagolóeszköz típusa

A csomagolóeszköz fajtáját jelölő kód

  1. Hordó

  2. (fenntartva, korábban ballon)

  3. Kanna

  4. Láda, doboz, kartondoboz

  5. Zsák, zacskó

  6. Összetett csomagolóeszköz

  7. (fenntartva, korábban nyomás alatt álló tartály)

A következő nagybetűk jelzik az anyagot

  • A = Acél (bármilyen minőségű vagy felületkezelésű)

  • B = Alumínium

  • C = Fa

  • D = Rétegelt falemez

  • F = Farostlemez

  • G = Papírlemez

  • H = Műanyag

  • L = Textil

  • M = Papír, többrétegű

  • N = Fém (acélt és alumíniumot kivéve)

  • P = Üveg, porcelán vagy kőagyag

Egyedi vagy külső csomagolás esetén további számjegyek is feltüntetésre kerülhetnek

  • 1 = nem levehető fedéllel

  • 2 = levehető fedéllel

Csomagolási csoport, relatív sűrűség/súly

Y - Csomagolási csoport

Csomagolási csoportok: A csomagolási csoportok fogalmának megértéséhez először is tudnunk kell, hogy a veszélyes árukat általában három csomagolási csoportba sorolhatók, nevezetesen (római) I., II. és III. csomagolási csoportba:

  • I = nagyon veszélyes

  • II = közepesen veszélyes

  • III = kevésbé veszélyes

A veszélyes áruk csomagolását szintén három csoportra osztják, és az X, Y és Z teljesítménybetűket rendelik hozzájuk. Ezek a teljesítőképességi betűk a következőket jelentik:

  • X = nagyon veszélyes

  • Y = közepesen veszélyes

  • Z = kevésbé veszélyes

Ennek megfelelően a veszélyes áruk csomagolása csak bizonyos csomagolási csoportokba tartozó veszélyes árukhoz használható:

  • Az X-csomagolás az I., II. és III. csomagolási csoporthoz tartozó veszélyes árukhoz alkalmas.

  • Az Y-csomagolás a II. és III. csomagolási csoportokba tartozó veszélyes árukat tartalmazhatja, de az I. csomagolási csoportba tartozó árukat nem.

  • A Z-csomagolás a III. csomagolási csoportba tartozó veszélyes árukat tartalmazhatja, de az I. és II. csomagolási csoportba tartozó árukat nem.

1.8 - Relatív sűrűség, amelyre a típust vizsgálták VAGY szilárd anyagok esetében: ez a csomag maximális bruttó tömege kg-ban kifejezve

Próbanyomás (kPa) vagy „S” szilárd anyagok esetén

100 - a folyadéknyomás-próba kPa-ban (kilopascal) kifejezett vizsgálati nyomása (100 kPa = 1 bar) VAGY szilárd anyagok esetén az „S” betű

Gyártási év

23 - Gyártás év (2023) utolsó két számjegye

Gyártó ország

D - Az engedélyt kiadó állam jele (Németország)

Az engedélyező hatóság jelölése és a gyártó azonosító jele, neve

DB - Engedélyező hatóság/intézmény

1195 -A gyártó azonosító jele/neve

Hasonló bejegyzések

Tölt…
Bejelentkezés
Szívesen adunk önnek tanácsot!

Hívjon minket, küldjön e-mailt: info@denios.hu, vagy töltse ki az űrlapot, és mi a lehető leghamarabb válaszolunk Önnek.

H – Cs: 8:00 – 17:00 | P 8:00 – 14:00