Tűzvédelmi koncepció kidolgozása: optimális felkészülés a vészhelyzetre

A tűzvédelmi koncepció a tűzvédelmi szabályzat alapját képezi annak érdekében, hogy előre megelőzze a tüzek keletkezését, és vészhelyzet esetén biztosítsa a kárelhárítást és az emberek biztonságos evakuálását. A tűzvédelmi koncepció a szerkezeti, műszaki és szervezési intézkedések gondos megtervezéséből és alkalmazásából áll.

Németországban a tűzvédelmi koncepció kialakítását a tűzvédelmi jogszabályok és irányelvek szabályozzák, többek között a következők szerint

• az építési mintaszabályzat (MBO)

• az állami építési szabályzatok,

• a tűzvédelmi építőanyagok és építőelemek építési típusairól és vizsgálati tanúsítványairól szóló rendelet, és

• különböző DIN-szabványok, mint például az építőanyagok és -elemek viselkedéséről szóló DIN 4102-1 és a tűzjelző rendszerek szakszerű telepítéséről és üzemeltetéséről szóló DIN 14675, valamint az építési termékek tűzvédelmi viselkedésük szerinti osztályozása a DIN EN 13501-1 szabványban szerepelnek.

Ezek az előírások és szabványok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett tűzvédelmi koncepcióra van szükség. Az ilyen koncepciók általában kötelezőek középületek, ipari üzemek, magas épületek és egyéb olyan épületegyüttesek esetében, ahol az emberekre és a vagyontárgyakra fokozott veszély leselkedik. Fontos, hogy a tűzvédelmi koncepció tartalmát egyénileg az épületre szabják, hogy az tűz esetén hatékony legyen.

A tűzvédelmi koncepció, amelyet az épületekben szakaszonként nyilvánosan ki kell függeszteni - nevezetesen a tűzvédelmi szabályzat elemei - részletes utasításokat ad a tűzmegelőzésről és a tűz esetén tanúsítandó helyes magatartásról. Ezért ez az üzembiztonsági stratégia fontos része. A kiegészítő tűzvédelmi oktatás növeli a jelenlévők tudatosságát és személyes felelősségét a tűzveszély kezelésében.

A tűzvédelmi koncepcióval ellentétben, amely a védelmi intézkedéseket írja le, a tűzvédelmi tanúsítvány csak azt igazolja, hogy az összes jogszabályi előírásnak eleget tettek. A hatóságok ezt a dokumentumot új épületek építési kérelmének részeként, átalakításoknál vagy az épület rendeltetésének megváltozása esetén kérik. Ez a dokumentum igazolja, hogy az építési projekt megfelel a tűzvédelmi követelményeknek

Míg a tűzvédelmi koncepciót elsősorban új épületek tervezése és építése vagy átfogó felújítások esetén alkalmazzák, addig a tűzvédelmi szakvélemény a meglévő épületek értékelésére és optimalizálására összpontosít. A tűzvédelmi szakvélemény leírja, hogy egy épület mennyire jól védett a tüzek ellen. Ezt képzett tűzvédelmi szakértők végzik, akik nemcsak az építési előírások betartását ellenőrzik, hanem gyakorlati javaslatokat is tesznek a tűzvédelem javítására.

Németországban a tűzvédelmi koncepció elkészítése nem általános követelmény minden vállalat számára, de vannak egyértelmű jogi előírások, mint például az építési mintaszabályzat (MBO), amelyek bizonyos esetekben előírják egy ilyen koncepció elkészítését.

Nincs egységes jogi szabályozás, amely meghatározza, hogy mely épületek esetében van szükség ilyen dokumentumra. Az egylakásos családi házak vagy további bővítések, valamint a mezőgazdasági épületek nem kötelesek tűzvédelmi koncepciót készíteni.

Az MBO 14. szakasza szerint: „Az épületszerkezeteket úgy kell elrendezni, létesíteni, átalakítani és karbantartani, hogy a tűz kialakulását, a tűz és a füst terjedését (a tűz terjedését) megakadályozzák, és tűz esetén az emberek és állatok mentése, valamint a hatékony oltási munkálatok lehetővé váljanak.”

Nem tesznek tehát külön különbséget lakó- és irodaépületek között. A tűzvédelmi koncepció az olyan speciális épületek esetében kötelező, mint pl.

• Iskolák

• Kórházak

• Bevásárlóközpontok

• Magas épületek

• 400 négyzetméternél nagyobb irodaházak

• Éttermek

• Iskolák és óvodák

Ha egy vállalkozásnak kötelesége tűzvédelmi koncepciót benyújtani, és ezt elmulasztja, bírsággal sújtható. Az összeg a szövetségi államtól és a jogsértés súlyosságától függően változik. Károkozás esetén polgári jogi és büntetőjogi következményekkel is számolni kell.

A jogszabályi előírásoktól függetlenül a biztosítótársaságok is megkövetelhetik a tűzvédelmi koncepciót. Ez a kockázat felmérésére szolgál, és hatással lehet a biztosítási díjra.

Németországban a tűzvédelmi koncepciónak nincs általános érvényességi ideje, mivel a követelmények és a körülmények az épülettől és a használattól függően változnak. A tűzvédelmi koncepció aktualitása és hatékonysága különböző tényezőktől függ, például a szerkezeti változásoktól, a felhasználási mód változásától vagy az új jogszabályi előírásoktól. Ezért fontos a meglévő épületek tűzvédelmi koncepciójának rendszeres felülvizsgálata és szükség esetén frissítése.

Elvileg az épület tulajdonosa felelős a tűzvédelmi koncepció elkészítéséért. Olyan középületek esetében, amelyekben sok ember tartózkodik, mint például kórházak, iskolák, kiállítási csarnokok vagy nagy gyárak Németországban, a hatóságok tűzvédelmi szakértőt kérhetnek fel. Ez a szaktervező - aki tűzvédelmi szakirányú továbbképzéssel rendelkezik és szakmai tapasztalatot tud felmutatni - a vonatkozó jogszabályi alapok alapján kidolgozza a tűzvédelmi koncepciót. Bizonyos esetekben az építési munkálatok kivitelezését is felügyeli.

A magánszektorban, azaz a nyilvánosság számára nem hozzáférhető vagy kevésbé veszélyeztetett épületekben nincs egységes szabályozás a tűzvédelmi koncepciók kidolgozására.

Németországban a tűzvédelmi koncepcióban elkövetett hibákért való felelősség elsősorban az ügyvezetőt, a tűzvédelemi felelősöket, a tűzvédelmi segítőket, az építészeket, a mérnököket, a tűzvédelmi szakértőket, a tűzvédelmi szakcégeket, a bérbeadókat és a tulajdonosokat érintheti. A követelmények az általános helyzettől és a tűzvédelmi koncepcióban való mindenkori részvételtől függőek.

Az építészek esetében például attól függ, hogy eleget tettek-e a gondos tervezésre és felügyeletre vonatkozó kötelezettségüknek. Egy tűzvédelmi szakember bevonása nem feltétlenül mentesíti az építészt a felelősség alól. A tűzvédelmi koncepcióban elkövetett hibák, amelyek az építész által végzett ellenőrzés elmulasztásából adódnak, kár esetén az építész felelősségét vonhatják maguk után.

A tűzvédelmi koncepciók készítésekor a tipikus hibák jelentősen ronthatják a biztonságot. A leggyakoribb hibák a következők:

• Nem megfelelő kockázatelemzés, amely nem ragadja meg teljes mértékben az épület sajátos veszélyeztetettségi potenciálját.

• A vonatkozó előírások és szabványok be nem tartása, ami jogi és biztonsági problémákhoz vezethet.

• A megfelelő menekülési útvonalak és vészkijáratok tervezésének elmulasztása, ami vészhelyzetben akadályozza a biztonságos evakuálást.

• A tűzvédelmi berendezések rendszeres karbantartásának és ellenőrzésének hiánya, ami vészhelyzetben ronthatja azok működőképességét.

• A munkavállalók nem megfelelő oktatása és tájékoztatása a tűzvédelmi intézkedésekről, amelyek alapvető fontosságúak a megelőzéshez és a tűzesetekre való hatékony reagáláshoz.