Olvasási idő: 8 perc
Tartalomjegyzék
Röviden és tömören: Minden, amit a kockázatértékelésekről tudni kell
A kockázatértékelést általában a munkáltató vagy képzett személyek, például munkavédelmi szakemberek végzik.
A kockázatértékelést minden munkahelyen és a cégen belül minden olyan területen el kell végezni, ahol a munkavállalók tevékenységet végeznek vagy munkafolyamatoknak vannak kitéve.
A kockázatértékelést a munka megkezdése előtt, vagy a munkakörnyezet megváltozásai esetén, például új munkaeszközök vagy munkafolyamatok esetén kell elvégezni.
A kockázatértékelést rendszeresen, legalább évente egyszer, vagy a cégnél bekövetkező releváns változások esetén felül kell vizsgálni és frissíteni kell.
A kockázatértékelés célja a munkahelyi kockázatok azonosítása és minimalizálása a munkavállalók biztonságának és egészségének biztosítása érdekében.
A kockázatértékelés elmulasztása vagy nem megfelelő végrehajtása jogi következményekkel, a munkáltató felelősségi kockázataival, valamint a munkavállalók baleseti és egészségügyi kockázatának növekedésével járhat.
A kockázatértékelés definíciója
A kockázatértékelés a munkavédelem központi eleme, és a munkahelyhez vagy tevékenységhez kapcsolódó veszélyek szisztematikus rögzítésére és értékelésére szolgál.
A veszély fizikai kár, vagy egészségkárosodás lehetőségére utal, anélkül, hogy a mértékére vagy a bekövetkezésének valószínűségére vonatkozóan konkrét követelmények lennének.
A munkahelyi kockázati tényezők közé tartoznak:
Munkaeszközök, például gépek és szerszámok
Veszélyes anyagok
Munkahely kialakítása
Mentális stressz
Munkafolyamatok
A kockázatértékelés célja a potenciális veszélyek korai azonosítása és kiküszöbölése, mielőtt azok valódi fenyegetést vagy egészségügyi kockázatot jelentenének a munkavállalók számára.
Fontos a kockázatértékelés rendszeres frissítése, különösen akkor, ha a működési körülmények megváltoznak.
A munkaterülethez kapcsolódó kockázatértékelésben az összehasonlítható tevékenységeket és az azonos munkaeszközzel végzett munkahelyeket munkaterületekbe csoportosítják, és a veszélyeket munkaterületenként határozzák meg. A feladatspecifikus kockázatértékelés során az alkalmazottak egyéni tevékenységeit csoportosítják.
A kockázatértékelések típusai
Az alkalmazástól és a konkrét kockázattól függően különböző típusú kockázatértékelések különböztethetők meg. Ez a lista áttekintést nyújt a legfontosabb kockázatértékelési típusokról. Azonban sok más típus is létezik, amelyek az iparágtól és a konkrét munkakörülményektől függenek.
Veszélyes anyagok kockázatértékelése
Ez magában foglalja a konkrét munkák vagy folyamatok során használt veszélyes anyagok jelentette kockázatok elemzését – legyen szó tisztítószerről vagy gyártási folyamatban használt vegyi anyagról. A cél a munkavállalók biztonságának és egészségének biztosítása. Ez az értékelés olyan szempontokat vesz figyelembe, mint az anyag toxicitása, az expozíciós módok és az anyag mennyisége, amellyel a munkavállalók érintkezésbe kerülhetnek.
Gázok kockázatértékelése
Ez a fajta értékelés a gázok jelentette kockázatot vizsgálja, legyenek azok gyúlékonyak, mérgezőek vagy nyomás alatt lévők. Figyelembe veszi az olyan szempontokat, mint a szivárgás, a nyomásnövekedés, valamint a gáztartályok vagy -rendszerek nem megfelelő tárolása és kezelése.
Tűzvédelmi kockázatértékelés
A tűzvédelmi kockázatértékelés a tűz és robbanás jelentette kockázatokra összpontosít. Olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint a gyúlékony anyagok típusa és mennyisége, a gyújtóforrások, a szellőzési feltételek, valamint a tűzvédelmi eszközök és berendezések megléte.
Személyekre vonatkozó kockázatértékelés
Ez a fajta kockázatértékelés nagyon fontos, mivel magában foglalja azokat a személyeket is, akiknek különleges védelemre van szükségük. Az egyéni kockázatértékelést törvény írja elő, ha fiatalok, várandós nők vagy szoptató anyák dolgoznak a vállalatánál. Ez vonatkozik az allergiás, krónikus betegségben szenvedő vagy fogyatékkal élő alkalmazottakra is, akik más feladatokat látnak el.
A mentális stressz kockázatértékelése
A mentális stressz kockázatértékelése a munkahelyi kockázati tényezők azonosítására szolgál, amelyek károsíthatják a munkavállalók mentális és fizikai egészségét. Az értékelés számos dimenziót ölel fel, mint például a munka tartalma, a munkaszervezés, a kollégák közötti társas kapcsolatok és a munkakörnyezet. Ehhez a szisztematikus elemzéshez a vállalatok speciális programokat és támogató eszközöket használhatnak a mentális stressz pontos felmérésére és célzott intézkedések kidolgozására a munkahelyi helyzet javítása érdekében.
Kötelező-e a kockázatértékelés?
Magyarországon a kockázatértékelést a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54.§ rögzíti. Ennek értelmében a munkáltató köteles a munkavállalók biztonságát munkavédelmi intézkedésekkel biztosítani. Ennek érdekében előzetesen el kell végezni a munkahely kockázatértékelését. Fontos: A kockázatértékelést a munka megkezdése előtt el kell végezni.
A kockázatértékelést azonban nem egyedül kell a munkáltatónak elkészítenie. Bele kell foglalni az üzemorvos és a munkavédelmi szakember szakértelmét is. Adott esetben a szakmai szövetségek és a felügyeleti hatóságok is nyújthatnak hozzá szakmai támogatást. Az üzemi tanács javaslatait is figyelembe kell venni.
A kockázatértékelés aláírása nem kötelező, de bizonyos esetekben ajánlott lehet. A felelősség azonban mindig a munkáltatót terheli.
Ezt az általános kockázatértékelési kötelezettséget kiegészítik speciális vizsgálati és értékelési kötelezettségek, amelyek meghatározott veszélyekre irányulnak, például veszélyes munkaeszközök vagy veszélyes anyagok kezelésekor.
Mi történik, ha nincs kockázatértékelés?
A kockázatértékelés elmulasztása a munkahelyi balesetek és megbetegedések valószínűségének növekedéséhez vezet.
A kockázatértékelés hiányának továbbá különféle jogi következményei lehetnek:
Bírságok: A kockázatértékelés elmulasztása Magyarországon közigazgatási szabálysértésként, pénzbírsággal büntethető.
Felügyeleti hatósági intézkedések: Az illetékes hatóságok, például a Kereskedelmi Felügyelet, konkrét utasításokat adhatnak ki, amelyek előírják a cég számára bizonyos intézkedések végrehajtását, beleértve a határidők kitűzését és az ebből eredő költségek fedezését.
Felelősségre vonás kockázata: Ha a munkahelyi balesetek vagy egészségkárosodások a hiányos kockázatértékelésnek tulajdoníthatók, fennáll annak a veszélye, hogy a munkáltatót felelősségre vonják, és polgári perekkel és büntetőjogi szankciókkal nézhet szembe.
Kockázatértékelés készítése 8 lépésben
A munkavédelemről szóló törvény nem ad konkrét irányelveket a kockázatértékelés elvégzéséhez. Ennek az Ön cégének sajátos működési körülményein és követelményein kell alapulnia. A következő nyolc lépés azonban a gyakorlatban hatékonynak bizonyult a kockázatértékelés elvégzése során.
Munkaterületek és tevékenységek meghatározása
Vállalati struktúra alapján azonosítsa az összes értékelendő munkaterületet és tevékenységet, és szerezze be a kockázatértékeléshez szükséges összes releváns információt, például a kezelési utasításokat, a veszélyes anyagok listáját, a munkavédelmi előírásokat, a műszaki szabályokat, a baleseti statisztikákat és a gyártói információkat.
Példa: Egy gyártó cégnél a munkaterület lehet az összeszerelő sor, a raktár, az adminisztráció és a szállítás.
Veszélyek azonosítása
Vizsgáljon meg minden munkaterületet és tevékenységet a munkavállalókat érő konkrét kockázati tényezők szempontjából. Vegye figyelembe a kémiai, biológiai és mechanikai hatásokat. A kockázatértékelés elvégzésekor az értékelést iparágspecifikus szabványokra, baleseti statisztikákra vagy empirikus adatokra kell alapozni. Az munkavállalókkal folytatott beszélgetések során első kézből megtudhatja, hol vannak expozíciónak kitéve.
Példa: Mechanikai veszélyek állhatnak fenn egy gépen a védelem nélküli mozgó alkatrészek miatt. Tűz- és robbanásveszély áll fenn a veszélyes anyagok kezelésekor.
Kockázatok becslése
Mérje fel, mekkora a valószínűsége annak, hogy az azonosított veszély károsodást okoz, és milyen súlyos lehet a kár. Szükség esetén használjon szabványosított értékelési rendszereket vagy kockázati mátrixokat (pl. Nohl kockázati mátrixa) a veszélyek szisztematikus értékeléséhez. Ez a lépés segít rangsorolni a szükséges munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedéseket a kockázatok csökkentése érdekében. A kockázatok elhanyagolhatónak, még elfogadhatónak és elfogadhatatlannak minősülhetnek.
Példa: Egy gép napi használata során a becsípődés-veszély nagy valószínűséggel fordul elő, míg egy ritkán használt vegyszerrel való érintkezés kisebb valószínűségű.
Munkavédelmi intézkedések meghatározása
Az azonosított veszélyek és azok értékelése alapján dolgozzon ki konkrét intézkedéseket az azonosított kockázatok kiküszöbölésére vagy legalábbis csökkentésére. Ennek során vegye figyelembe a STOP elvet (S = Helyettesítés, T = Műszaki Intézkedések, O = Szervezeti Intézkedések, P = Személyzeti és Magatartási Intézkedések): Először is határozza meg, hogy a veszély forrása kiküszöbölhető-e. Ha ez nem lehetséges, a veszélyeket elsősorban műszaki védőintézkedésekkel (pl. műszaki vagy szerkezeti eszközök), másodsorban szervezési (pl. munkafolyamatok adaptálása) és egyéni védőintézkedésekkel (pl. egyéni védőfelszerelés viselése) kell elkerülni. A meghatározott védőintézkedéseket világosan és érthetően dokumentálja, hogy szükség esetén a tervek szerint végrehajthatóak legyenek.
Példa: Védőrács felszerelése egy gépre vagy rendszeres szünetek bevezetése a fáradtság elkerülése érdekében.
Intézkedések végrehajtása
Hajtsa végre a kockázatértékelés negyedik lépésében meghatározott intézkedéseket a munkahelyi kockázatok és veszélyek kiküszöbölése vagy csökkentése érdekében. Tájékoztassa az érintett munkavállalókat az intézkedésekről és azok okairól. Munkáltatóként köteles oktatni munkavállalóit a vonatkozó munkavédelmi intézkedésekről.
A lehetséges intézkedések a következők:
Egyéni védőeszközök (PPE) biztosítása a munkavállalók számára
Biztonságos munkamódszerek és képzések bevezetése
A berendezések és létesítmények rendszeres ellenőrzése és karbantartása
Védőeszközök telepítése a gépekre
Példa: A munkavállalók oktatása a tűz esetén tanúsítandó helyes viselkedésről.
Az intézkedések hatékonyságának ellenőrzése
Rendszeresen ellenőrizze, hogy a végrehajtott intézkedések elérik-e a kívánt hatást, és hogy alkalmazottai megfelelően védettek-e. Szükség szerint végezzen módosításokat vagy vezessen be további intézkedéseket.
Példa: Hasonlítsa össze a baleseti statisztikákat a biztonsági korlát bevezetése előtt és után.
A folyamat frissítése
Milyen gyakran kell kockázatértékeléseket végezni? A kockázatértékelések dinamikus folyamatok, amelyeket folyamatosan felül kell vizsgálni és optimalizálni kell. Az új munkaeszközök, a jogszabályok változásai, a módosított munkafolyamatok, az átalakított munkahelyek vagy az újonnan azonosított veszélyek rendszeres frissítést igényelnek. A kockázatértékelést azonban nem kell minden alkalommal a nulláról elvégezni; csak azokra a területekre kell összpontosítani, ahol változások történtek. Ütemezzen be rendszeres időközönként a kockázatértékelés felülvizsgálatára, hogy biztosítsa annak naprakészségét.
Példa: Éves felülvizsgálat vagy a működési eljárásokban bekövetkezett jelentős változások után.
Dokumentáció
Fontos, hogy a teljes kockázatértékelési folyamatot részletesen dokumentálja. A dokumentáció típusa, legyen az papíralapú vagy digitális, Öntől függ. Fontos, hogy a felettes egyértelműen lássa, hogy követte az előírt folyamatot. A dokumentációnak tükröznie kell a tényleges működési körülményeket, és naprakésznek kell lennie.
A dokumentációnak azt is egyértelműen fel kell tüntetnie, hogy milyen intézkedéseket tesz az azonosított kockázatok enyhítésére, és ki a felelős ezen intézkedések időben történő végrehajtásáért. Ezenkívül ajánlatos a vonatkozó dokumentumokat, például továbbképzési bizonyítványokat, vizsgálati jelentéseket vagy karbantartási szerződéseket is megőrizni.
A kockázatértékelés elkészítésekor figyelembe kell venni a szakhatóságok esetleges ellenőrzéseit is. Ezek általában bizonyos munkahelyek véletlenszerű ellenőrzésére korlátozódnak, valamint a vezetőséggel és a munkavédelmi szakemberrel folytatott megbeszélésből állnak. A hatósági ellenőrzés általában a veszélyes munkafolyamatokra és meghatározott munkavállalói csoportokra összpontosít. Az egyéni megbeszélések és a strukturált interjúk annak a megállapítására alkalmas, hogy a veszélyeket helyesen értékelték-e, az intézkedéseket megfelelően végrehajtották és ellenőrizték-e, valamint a dokumentáció megfelelő-e. Ha ezek a kritériumok nem teljesülnek, a bírságok elkerülése érdekében fejlesztésekre lesz szükség.
Mennyibe kerül a kockázatértékelés?
A kockázatértékelés típusától, a vállalat méretétől és az alkalmazottak számától függően a szükséges költségek és erőforrások változhatnak. Általánosságban a következő költségek várhatók:
Külső tanácsadás vagy képzés költségei a kockázatértékelési módszertan megértéséhez és alkalmazásához.
Felmérések, workshopok vagy interjúk lebonyolításának költségei a munkakörülményekkel és a munkavállalók expozíciójával kapcsolatos részletek megszerzése érdekében.
Az adatok kiértékelésének és a munkakörülmények optimalizálását célzó cselekvési stratégiák kidolgozásának költségei.
A kockázatértékelésből eredő intézkedések végrehajtásához szükséges pénzügyi források.
A kockázatértékelés folyamatos frissítésének és felülvizsgálatának költségei.
Mikor és milyen gyakran kell kockázatértékelést végezni?
Kockázatértékelést kell végezni első alkalommal, amikor új munkahely jön létre, vagy amikor a munka újraindul.
Fontos, a munkavédelmi intézkedések rendszeresen felülvizsgálata. A kockázatértékeléseket évente el kell végezni. Az értékeléseket akkor is el kell végezni, ha a cégen belül olyan változások történnek, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a munkavállalók biztonságát. Erre a következő helyzetekben lehet szükség:
Változnak az eljárások vagy munkafolyamatok.
Új munkaeszközök vagy -anyagok kerülnek bevezetésre.
A szabályozások, a jogi keretek vagy a technológiai szintek megváltoznak.
Munkabalesetek vagy balesetveszélyes helyzetek történnek.
Gyakoribbá válnak a hosszabb hiányzásokhoz vezető, foglalkozási eredetű megbetegedések.
7 hiba, amit el kell kerülni a kockázatértékelés készítésekor
A kockázatértékelések elvégzése során gyakoriak a hibák. Az alábbiakban hét tipikus buktatót sorolunk fel, amelyeket el kell kerülni:
Bizonytalan felelősségi körök: A vezetők gyakran bizonytalanok a kockázatértékelések elvégzésével kapcsolatban, ami pontatlanságokhoz vezethet. Fontos, hogy a felelősök rendelkezzenek a folyamat helyes elvégzéséhez szükséges ismeretekkel és erőforrásokkal.
Pontatlan ábrázolás: A kockázatértékelésnek pontos képet kell adnia a munkaterületekről, feladatokról és kockázatokról, és nem alapulhat feltételezéseken. A hiányos vagy pontatlan értékelések nem megfelelő védőintézkedésekhez vezethetnek, mivel bizonyos kockázatokat túlbecsülnek vagy alábecsülnek.
Az elemzés mélysége nem megfelelő: A kockázatértékelés nem lehet sem túl rövid, sem túl részletes. A túlzott mennyiségű információ ronthatja a kockázatértékelés eredményeinek megértését. Fontos, hogy a lényeges adatok gyorsan felismerhetők és megérthetők legyenek.
A munkavállalói részvétel nem elégséges: A munkavállalók bevonása a kockázatértékelésbe kulcsfontosságú. Tudásuk és tapasztalatuk elengedhetetlen a munkahelyen előforduló potenciális veszélyek és kockázatok azonosításához és a megfelelő védőintézkedések kidolgozásához. Ezáltal a kockázatértékelés átfogóbb és pontosabb lesz.
Hiányos dokumentáció: A munkavédelemről szóló törvény értelmében a kockázatértékelés eredményeit írásban kell dokumentálni. A hiányos vagy hiányzó dokumentáció problémákat okozhat az előírásoknak való megfelelés bizonyításában, különösen balesetek vagy egészségkárosodás esetén.
Frissítés hiánya: A kockázatértékelés dinamikus folyamat, amelyet folyamatosan hozzá kell igazítani az aktuális körülményekhez. Ha a munkafolyamat megváltozik, új gépek vagy anyagok kerülnek bevezetésre, vagy a munkavállalók nem használják következetesen a védőfelszereléseiket, az értékelést felül kell vizsgálni.
Nem kellően részletes intézkedések: Az intézkedések megfogalmazása gyakran annyira homályos, hogy az érintettek nehezen értik azokat. A cégeknek ezért gondoskodniuk kell arról, hogy az intézkedések pontosan és érthetően legyenek megfogalmazva, hogy azokat minden munkavállaló világosan megérthesse és végrehajthassa.
Ellenőrző lista a kockázatértékeléshez
A következő ellenőrző lista útmutatóként szolgál a kockázatértékelések felülvizsgálatához és megfelelő végrehajtásának, valamint dokumentálásának biztosításához. Az alábbi linkre kattintva ingyenesen letölthető.
A kockázatértékelés a biztonságos munkakörnyezet központi eleme
A kockázatértékelés elengedhetetlen eszköz a munkavédelem területén, amely jelentősen hozzájárul a biztonságos munkakörülmények megteremtéséhez és a munkavállalók egészségének védelméhez.
Egy szisztematikus és alapos értékelés nemcsak a jelenlegi kockázatok azonosításában segít, hanem megelőzi a jövőbeni munkahelyi baleseteket és foglalkozási megbetegedéseket is. Továbbá a kockázatértékelések hozzájárulnak a munkafolyamatok zavarainak megelőzéséhez és a termékek és szolgáltatások minőségének biztosításához is. Ezért fontos, hogy a vállalkozók ne csak felismerjék a kockázatértékelés jelentőségét, hanem proaktívan megtervezzék a következő lépéseket – legyen szó a kezdeti bevezetésről vagy a meglévő eljárások folyamatos optimalizálásáról. Mindenesetre a hangsúlyt mindig a folyamat folyamatos fenntartására és fejlesztésére kell helyezni, hogy minden érintett számára a legmagasabb szintű biztonságot és egészségvédelmet biztosítsák.
A DENIOS-nál szívesen segítünk Önnek biztosítani cége munkavédelmét, többek között a DENIOS Akadémia által kínált képzések és munkavédelmi termékeink révén.
Hasonló bejegyzések
Az ezen az oldalon található szakmai információkat gondosan, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint állítottuk össze. A DENIOS GmbH mindazonáltal semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal, legyen az akár szerződéses, kártérítéses, akár bármilyen más módon, az aktualitás, a teljesség és a helytállóság szempontjából - sem az olvasóval, sem harmadik féllel szemben. Az információ és a tartalom saját vagy harmadik fél céljaira történő felhasználása ezért saját felelősségére történik. A helyi és a jelenleg hatályos jogszabályok betartandóak.