Ütközésvédelemmel a balesetek elkerülése és karbantartási költségek csökkentése érdekében
Sok vállalatnál rendszeresen történnek ütközések. Szerencsés esetben csak néhány karc lesz a fényezésen – a legrosszabb esetben azonban súlyos személyi sérülések is előfordulhatnak. A koccanást és az ütközést nem szabad félvállról venni a baleset okaként. Az ütközésvédő- és lezáró rendszerek az egyszerű és okos módszer a balesetek és károk elkerülésére a napi működés során. Megmutatjuk, milyen előnyei vannak az ütközésvédelmi termékek használatának, és milyen jogi követelményekre kell figyelnie.
Miért van értelme az ütközésvédelemnek, a vedőkorlátoknak és a lezárásoknak?
Munkahelyi balesetek és személyi sérülések elkerülése
Ne áltassuk magunkat – a mindennapi műveletek során gyakran nagy időkényszer van, különösen, ha belső szállításról, be- és kirakodásról van szó. Veszélyessé válik, ha személyi balesetek kerülnek szóba. A DGUV (Német kötelező balesetbiztosítás) statisztikái szerint 2020-ban mintegy 30.000 munkahelyi baleset történt tehergépjárművekkel és anyagszállító járművekkel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy a belső szállítás során bekövetkezett balesetek legnagyobb része ezeknek a szállítóeszközöknek tulajdonítható. Ha például targoncabalesetekről van szó, a leggyakoribb balesetek a következők: a baleset áldozatát elütik, beszorul vagy elgázolják. De még egy nem rögzített állvány eltalálása is a legrosszabb esetben az állvány eldőléséhez és személyi sérüléshez vezethet. A lezárások és ütközésvédelmi rendszerek egyszerű, de hatékony intézkedésnek bizonyulnak a működési folyamatok nagyobb biztonsága érdekében. Olyan funkciókat látnak el, mint pl.:
- a közlekedési és munkaterületek elkülönítése
- a belső forgalom szabályozása
- közlekedési útvonalak elhatárolása más területektől (pl. raktárterületek)
- tárolóhelyek biztosítása
- átjárók szabadon tartása
- a veszélyes területek, építkezések és ideiglenes akadályok elzárása
Kerülje el a nem tervezett leállásokat és a javítási költségeket
A lezárások és ütközésvédelmi rendszerek nem csak a személyi védelmet szolgálják: a megelőző karbantartás részeként fontos óvintézkedést jelentenek a gépek és rendszerek károsodásának elkerülése érdekében. A megfelelő ütközésvédelem hatékonyan segít csökkenteni az állásidőt és a javítási költségeket. A megsérült ütközésvédő cseréje végső soron egyszerűbb és olcsóbb, mint egy üzemi létesítmény javítása.
Garantálja a biztosítási fedezetet
Az ütközésvédelmi rendszerek telepítése pozitív hatással lehet az Ön biztosítási fedezetére, vagy elsősorban lehetővé teheti azt. Beszéljen erről az kárbiztosítójával. Végül, de nem utolsósorban előfordulhat, hogy jogilag is köteles megfelelő ütközésvédelmet és lezárásokat biztosítani. Erről az alábbiakban többet megtudhat.
Milyen törvényeket és irányelveket kell betartani?
A kockázatértékelés - az ütközésvédelem és a lezárások tekintetében is - az üzemi munkavédelem központi eleme, mely 1997-ben került a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) fogalomkörébe. Azóta számos más magyar jogszabály is kötelezővé tette a kockázatértékelés elvégzését – például a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet, vagy a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet.
A fenti jogszabályok értelmében a munkáltató, mint a cégért felelős személy, kizárólagos felelősséggel tartozik az általa használt munkaeszközökért. A munkaeszközök használata előtt fel kell mérnie a fellépő veszélyeket (kockázatértékelés), és ebből a szükséges és megfelelő védelmi intézkedéseket kell bevezetnie. Minden munkáltató köteles kockázatértékelést végezni.
Az Mvt. (a munkavédelemről szóló törvény) 54. § (2) bekezdése szabályozza a munkáltató kockázatmeghatározási és -értékelési kötelezettségét, valamint meghatározza a kockázat lehetséges okait és a kockázatértékelés tárgyait. A 54. § (5) bekezdése kötelezi a munkáltatókat, hogy a kockázatértékelés eredményét, az általuk meghatározott munkavédelmi intézkedéseket és azok felülvizsgálatának eredményét dokumentálják.
A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos további információkat talál az útmutatóban.
A kockázatértékelés az ütközésvédelmi intézkedések alapja
A kockázatértékeléskor mérvadó az ütközésvédelmi és lezárórendszerek telepítése is. Ha a kockázatértékelés során ilyen irányú kockázatokat azonosít alkalmazottai számára, akkor az intézkedések megtervezésénél figyelembe kell vennie az ütközésvédelmet és a lezárásokat. Fontos: Cselekedj, mielőtt valami történik! Kár esetén igazolnia kell a biztosítótársaság vagy a szakmai szövetség felé, hogy megfelelően járt el. A kockázatértékeléssel és az abban meghatározott munkavédelmi intézkedések végrehajtásával Ön is jelentős mértékben hozzájárul a felelősségi kötelezettségek betartásához.
A közlekedési útvonalakra vonatkozó speciális követelmények
A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet határozza meg a belső közlekedési utak biztosításával szemben támasztott követelményeket. Általánosságban elmondható, hogy a közlekedési útvonalakat úgy kell kialakítani és üzemeltetni, hogy azokon bármikor biztonságosan lehessen járni vagy közlekedni. A munkavállalókat érintő veszélyeket megfelelő intézkedésekkel kell elhárítani. Közlekedési útvonalakon közlekedési eszközök használata esetén a gyalogosok számára megfelelő biztonsági távolságot kell tartani. A járművek közlekedési útvonalának megfelelő távolságra kell elhaladnia az ajtók és kapuk, átjárók, gyalogos utak és lépcsőkijáratok mellett is. (3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM r. 12.-15.§).
Ügyeljen a rendeletben meghatározott közlekedési útvonalak minimális szélességére és magasságára. Az építési területekre eltérő vagy további követelmények is vonatkoznak. A veszélyes területeket a kockázatértékelésnek megfelelően kell meghatározni. Ha a kockázatértékelés eredménye szükségessé teszi, védőkorlátokat vagy szalagkorlátokat kell kialakítani a közlekedési útvonalak azonos szinten történő elválasztására a környező munka- és raktárterületektől, valamint a gyalogos- és járműforgalmi utak között. (3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM r. 12.§ (4)).
A következőket is figyelembe kell venni:
Rendszeres ellenőrzés
A közlekedési útvonalakat és a biztonsági berendezéseket a használat típusától és gyakoriságától, valamint a fennálló veszélyektől függően rendszeres időközönként ellenőrizni kell, hogy megfelelően működjenek, és szükség esetén javítani kell. Az ellenőrzés típusa, terjedelme és határideje itt is a kockázatértékelés eredményén alapul. (Mvt. 54,§ (3); 10/2016. (IV. 5.) NGM r. 18.§)
Alkalmazottak oktatása
A munkavállalókat meg kell tanítani a közlekedési útvonalak használatára és a vállalati közlekedési szabályokra a felmerülő kockázatok tekintetében. (Mvt. 55.§; 10/2016. (IV. 5.) NGM r. 23.§)
Közlekedési útvonalak szabadon tartása
A közlekedési útvonalak előírt minimális szélességét folyamatosan szabadon kell tartani, hogy mindenkor használhatóak legyenek. (3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM r. 12.§ (1))
Speciális követelmények a tárolóhelyekre és berendezésekre vonatkozóan
Magyar szabályozás híján az alábbiakban ajánlásként ismertetjük a vonatkozó német irányelveket.
Az üzembiztonságra vonatkozó németországi műszaki szabályzat (TRBS) 2111 "Mechanikai veszélyek" előírja, hogy a kockázatértékelés során figyelembe kell venni a munkaeszközök kölcsönhatásából eredő mechanikai veszélyeket. Itt kifejezett utalás történik a tároló létesítmények meghibásodásának kockázatára is, közlekedési eszközök használata esetén.
A A német kötelező balesetbiztosítás (DGUV) 108-007 „Tároló létesítmények és berendezések” című előírása speciális követelményeket tartalmaz a tárolóhelyek, például a helyhez kötött vagy mobil állványok és szekrények ütközésvédelmi berendezéseire vonatkozóan. A 4.2.5. szakasz szerint az olyan helyhez kötött állványok, amelyek emberi irányítás nélküli szállítóberendezések által vannak be- vagy kirakodva, legalább 0,3 m magasságúnak kell lenniük (megjegyzés: az MSZ EN 15512 szabvány szerint legalább 0,4 m magasságot írnak elő), megfelelően méretezett, nem állványhoz csatlakoztatott, sárga és fekete figyelmeztető jelzéssel ellátott ütközésvédővel kell legyenek ellátva. Ez nem vonatkozik a mobil berendezések helyhez kötött végpolcainak belső oldalára. Az ütközésvédelem akkor tekinthető kellően méretezettnek, ha legalább 400 Nm energiát képes elnyelni. Fontos: A DGUV 108-007 szerint a polctámaszhoz csatlakoztatott ütközésvédelmet nem szabad sarkokban vagy átjárókban használni.
Különleges követelmények a veszélyes anyagok tárolására vonatkozóan
Ha veszélyes anyagokkal foglalkozik cégében, akkor általában speciális kockázatokkal kell számolnia, és ezért esetleg más irányelveket is be kell tartania. Például a veszélyes anyagokra vonatkozó németországi műszaki szabályzat (TRGS) 746 "Helyhez kötött nyomástartó berendezések gázokhoz" kifejezetten előírja, hogy a gázok helyhez kötött nyomástartó rendszereit védeni kell a külső mechanikai behatásoktól, például a járművektől, mivel ezen a területen a sérülések különösen veszélyes hatással lehetnek az alkalmazottakra vagy más személyekre. Az ilyen rendszerek feltöltése során a közlekedési útvonalakat megfelelően biztosítani kell, illetve el kell zárni. A TRGS 510 „Veszélyes anyagok tárolása mobil tartályokban” is megköveteli a „kellően méretezett ütközésvédelmet” a megfelelő tárolóhelyeken.
Különleges jelölési követelmények
Piros-fehér vagy sárga-fekete? A lezárások és az ütközésvédelmi rendszerek általában egy ilyen jól ismert színváltozattal rendelkeznek. De mikor melyiket használják?
Ezeket a jelöléseket a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet 11.§ szerint kell alkalmazni.
A sárga-fekete veszélyjelzést kell használni az állandó akadályokon és veszélyes helyeken (pl. ütközés, becsípődés vagy leesés veszélye). A piros-fehér csíkokat viszont lehetőleg ideiglenes akadályok és veszélyes területek (pl. építési gödrök) jelölésére kell használni.
Hasonló bejegyzések
Az ezen az oldalon található szakmai információkat gondosan, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint állítottuk össze. A DENIOS GmbH mindazonáltal semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal, legyen az akár szerződéses, kártérítéses, akár bármilyen más módon, az aktualitás, a teljesség és a helytállóság szempontjából - sem az olvasóval, sem harmadik féllel szemben. Az információ és a tartalom saját vagy harmadik fél céljaira történő felhasználása ezért saját felelősségére történik. A helyi és a jelenleg hatályos jogszabályok betartandóak.