Biztonságos munkavégzés a magasban
Legyen szó tetőről, állványzatról vagy létráról: a magasban végzett munka során a biztonság a legfontosabb. Tudjon meg többet a zuhanásos balesetek okairól és következményeiről, arról, Németországban milyen jogszabályok vonatkoznak a zuhanásveszéllyel járó munkákra, és milyen kritériumokat kell figyelembe vennie a magasban végzett munka kockázatértékelésénél. Bemutatjuk Önnek a DENIOS professzionális esésmegelőzési megoldásait is.
Tények és statisztikák: ezt kell tudni a zuhanásos balesetekről
A munkahelyi balesetek számos iparágban és munkakörnyezetben komoly kockázatot jelentenek. E balesetek közül különösen aggasztóak az eséses balesetek. Az esések súlyos sérülésekhez és akár halálhoz is vezethetnek.
A munkahelyi halálos balesetek leggyakoribb oka a leesés
A sérülések súlyossága különösen magas a zuhanásos baleseteknél. Az esések jelenleg 20%-kal a leggyakoribb okai a halálos kimenetelű munkahelyi baleseteknek. A német kötelező balesetbiztosítás (DGUV) "Munkahelyi balesetek 2022" című jelentésében 35.297 bejelentett munkahelyi balesetet regisztrált, amelyek az üzemi berendezésekről való lezuhanásból eredtek. Ide tartoznak például a tetőről vagy állványzatról történő lezuhanások, de a létráról vagy teherautóról történő lezuhanások is. 2022-ben 65 ilyen baleset végződött halálos kimenetelű balesettel. Még ha az eséses baleset nem is halálos kimenetelű, gyakran hosszú távú és súlyos egészségügyi következményekkel jár az érintettek számára.
Az építőiparban a lezuhanás kockázata négyszer akkora, mint az átlag
A DGUV 2020-as külön értékelése szerint: Az építőiparban dolgozókat és az építkezéseken dolgozó egyéb foglalkozásokat (pl. fémipari munkások vagy villanyszerelők) különösen gyakran érintik a zuhanásos balesetek. Az eséses balesetek kockázata körülbelül négyszer magasabb, mint az összes vizsgált ágazat átlaga. A BG BAU (német Munkáltatói felelősségbiztosítási szövetség) statisztikái szerint az építőiparban és az építőiparhoz kapcsolódó szolgáltatásokban bekövetkező balesetek többségét a létráról való lezuhanások teszik ki, közel 50%-kal, az állványokról való lezuhanások pedig több mint 20%-kal. 2009 és 2018 között a BG BAU összesen 871 halálos kimenetelű munkahelyi balesetet regisztrált. Ezek több mint egyharmada esés következménye volt.
A BG BAU (német Munkáltatói felelősségbiztosítási szövetség) támogatja az esések megelőzését szolgáló termékeket és intézkedéseket: Tudta? Az építőipari balesetek megelőzése érdekében a BG BAU támogatja a tagvállalatainak a magasban végzett munka nagyobb biztonságát célzó beruházásait. A BG BAU honlapján megtekintheti az aktuális prémiumkatalógust. A DENIOS-nál a biztonságos magasban történő munkavégzéshez megfelelő munkaeszközök széles választékát találja.
Még a kis magasságból történő lezuhanás is veszélyes
Bár a halálos sérülések valószínűsége az esés magasságával nő, a kis magasságból történő esések is jelentős sérülésekkel járhatnak. Például a halálos kimenetelű balesetek 50%-a 5 méternél kisebb magasságból történik. Halálos baleseteket már 2 méternél kisebb esési magasságban is regisztráltak. Alacsonyabb esési magasságban különösen a fejsérülések játszanak nagy szerepet. Ezért az ilyen munkák során mindig megfelelő fejvédőt kell viselni.
A létrák a leggyakoribb okai a lezuhanásos baleseteknek
A statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb esés létrák használata közben történik (31,1%). A halálos kimenetelű balesetek viszont leginkább a tetőről (20,0%) vagy állványzatról (9,2%) történő lezuhanásokhoz kapcsolódnak. A teherautókról és azok felépítményeiről, létrákról és rakodóterekről történő lezuhanások száma is magas.
Az eséses balesetek okai magasban végzett munkavégzés esetén
| Zuhanás oka (üzemi berendezések) | Bejelentésköteles balesetek | Halálos balesetek |
|---|---|---|
| Létrák, fellépők | 10.985 (31,1%) | 7 (10,8%) |
| Lépcsők | 7.412 (21,0%) | 2 (6,2%) |
| Tehergépkocsik, valamint rámpák, felépítmények, rakodóterek | 4.533 (12,8%) | 8 (12,3%) |
| Állványzat (beleértve a mobil és ideiglenes állványzatokat is) | 1.915 (5,5%) | 6 (9,2%) |
| Ásatások, árkok, aknák, (javító)gödrök | 1.072 (3,0%) | 3 (4,6%) |
| Tetők, teraszok, tetőgerendák, tetőjáratok | 843 (2,4%) | 13 (20,0%) |
| Székek és asztalok | 637 (1,8%) | 0 (0,0%) |
| Targoncák | 212 (0,6%) | 0 (0,0%) |
| Közlekedő létrák, rögzített létrák | 202 (0,6%) | 1 (1,5%) |
| Emelőállványok, csörlők, emelők | 52 (0,1%) | 1 (1,5%) |
| Egyéb magasban lévő üzemi berendezések | 1.862 (5,3%) | 8 (12,3%) |
| Egyéb | 5.572 (15,8%) | 14 (21,5%) |
Forrás: DGUV "Munkahelyi balesetek 2022”
Megjegyzések a zuhanásveszélyek értékeléséhez
A munkahelyen bekövetkező magasból történő lezuhanások elleni hatékony óvintézkedések kidolgozásához elengedhetetlen a lezuhanás kockázatának alapos felmérése. Ez képezi az alapját a célzott megelőzési intézkedéseknek, amelyek célja a leesés kockázatának minimalizálása.
A jogalap és a technika jelenlegi állása
Az esések elleni védőintézkedéseket különböző jogi rendelkezések szabályozzák. Németországban a németországi Munkahelyi rendelet (ArbStättV) és a hozzá tartozó ASR A2.1 "Magasból történő lezuhanás és leeső tárgyak elleni védelem, veszélyes területekre való belépés" című előírás mellett be kell tartani a németországi Munkavédelmi rendeletet (BetrSichV) és az üzembiztonságra vonatkozó németországi műszaki szabályzat (TRBS) 2121 "Magasból történő lezuhanásból eredő kockázatok a munkavállalókra" című konkrét műszaki szabályt.
Magyarországon a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 28.§ mellett a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 44.§ és 55.-66.§ foglalja össze a magasban lévő munkahelyen ideiglenesen végzett munkánál használt munkaeszközökre és használatukra vonatkozó többletkövetelményeket.
A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet előírásai a következőkre tejednek ki:
Általános követelmények (55.-56.§)
Létra használata (57.-58.§)
Munkaállvány használata (60.-62.§)
Kötelek segítségével történő megközelítési és pozicionálási eljárások alkalmazása (63.-64.§)
A munkavállalók emelése teher emelésére használt munkaeszközzel (44.§)
Mikor áll fenn a zuhanás veszélye?
A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Ennek részeként először azt kell megállapítani, hogy fennáll-e a leesés veszélye.
A TRBS 2121 szerint a döntő tényező itt az, hogy van-e úgynevezett leesési él. A TRBS 2121 szerint a "leesési él" kifejezés "a munkaeszköz vagy a felügyeletet igénylő rendszer olyan peremére utal, amely felett egy vagy több munkavállaló leeshet". Az átmenet egy teherhordó felületről vagy egy olyan felületről, amelyre biztonságos rálépni, egy olyan felületre, amely nem teherhordó vagy nem biztonságos rálépni, szintén leesési élnek minősül.
A TRBS 2121 nem határozza meg pontosan azt a magasságot, amely döntő a lezuhanás veszélyének fennállása szempontjából. A potenciális esési magasságot azonban a veszély későbbi értékelésének kritériumaként használják. Ettől eltérően az ASR (németországi Munkahelyi Műszaki Szabályok) A2.1 feltételezi, hogy 1 méternél nagyobb esési magasságtól fennáll a lezuhanás veszélye.
A magyar szabályozás szerint a magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munka: az 1 méternél nagyobb szintkülönbségen végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges.
A zuhanásveszélyek értékelési kritériumai
Ha fennáll a lezuhanás veszélye, a következő kritériumok játszhatnak szerepet a veszély szintjének értékelésében és a megfelelő védőintézkedések levezetésében:
| Kritérium | Magyarázat |
|---|---|
| Zuhanási magasság | Az leesési él és az alacsonyabban fekvő felület vagy tárgy közötti magasságkülönbség |
| Az alatta lévő felület vagy tárgy jellege | Például ömlesztett anyagok (elsüllyed, megfullad), víz (elsüllyed, megfullad), szilárd talaj (kemény ütközés), betonvas csatlakozások (felnyársal), forró folyadékot tartalmazó tartályok (megéget, leforráz), folyadékot tartalmazó tartályok (megfullad, maró hatás) |
| A hely és a felület állapota | Például a dőlésszög vagy a csúszásállóság mértéke |
| Távolság a leesési éltől | Vízszintes távolság a teherhordó/áthaladásbiztos felület és a nem teherhordó/nem áthaladásbiztos felület között, valamint a távolság egyrészt az állványzat burkolata, másrészt az épület, üvegfelületek vagy szerkezeti elemek között |
| A tevékenység jellege és időtartama | Fizikai könnyű vagy nehéz, rövid ideig tartó vagy hosszan tartó, egyszeri vagy gyakori tevékenységek |
| Külső erőhatások | Például rezgések vagy más nagyon vagy egyensúlyt befolyásoló hatások |
| Időjárási hatások | Például vihar, jég és erős havazás |
| Látótávolság | Például a megvilágítás, a napszak, a fényes felületek vagy a háttérvilágítás okozta tükröződés vagy más olyan hatások, amelyek rontják a leesési él felismerhetőségét |
A magasból történő lezuhanás elleni védekezési intézkedések rangsora
A magasból történő lezuhanás elleni védekezési intézkedések meghatározásakor az úgynevezett TOP-elv alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy a műszaki (technikai) védelmi intézkedéseknek elsőbbséget kell élvezniük a szervezeti (opreatív) védelmi intézkedésekkel szemben. Ezek viszont elsőbbséget élveznek az egyéni (personal) védőintézkedésekkel szemben. Különösen a munkaeszközök kiválasztásával kell megelőzni vagy a lehető legalacsonyabb szinten tartani a leesés kockázatát, figyelembe véve az elvégzendő tevékenységeket. A DENIOS-nál a biztonságos magasban történő munkavégzéshez megfelelő munkaeszközök széles választékát találja.
A magasból történő lezuhanás elleni védelem további intézkedéseit a következő fontossági sorrend szerint kell kiválasztani:
Zuhanásgátló eszközök
Pl. fedelek, korlátok vagy oldalvédők.
Felfogó eszközök
Pl. védőhálók, védőfalak, védőállványok
Magasból történő lezuhanás elleni egyéni védőfelszerelés
Pl. teljes testhevederek, visszahúzható típusú lezuhanásgátlók, karabinerek, tartókapcsok
Fontos megjegyzés a PPE egyéni védőeszközök használatáról: A magasból történő lezuhanás elleni egyéni védőeszközök használatát a kockázatértékelésben külön értékelni kell. A megfelelő egyéni védőeszközt a kockázatértékelés keretében kell kiválasztani a munkahelyi körülményeknek megfelelően. Megfelelő mentési koncepciókat kell biztosítani a csapdába esett személyek gyors és biztonságos mentéséhez (különösen a felfüggesztési trauma veszélye esetén). Ehhez biztosítani kell a szükséges szabad helyet az állvány alatt. Megfelelő rögzítőeszközöknek kell rendelkezésre állniuk. A munkavállalókat pedig ki kell oktatni az egyéni védőeszközök használatára, és meg kell tanítani őket a szükséges mentési intézkedések végrehajtására.
Munkaeszközök a biztonságos magasban történő munkavégzéshez
Az alábbiakban bemutatjuk a biztonságos magasban történő munkavégzéshez szükséges munkaeszközöket, amelyeket webáruházunkban vásárolhat.
Létrák
A nehezen elérhető munkafelületeket és magasságokat gyorsan és nagy erőfeszítés nélkül elérheti: Ezek az előnyök teszik a létrát népszerű és gyakran használt munkaeszközzé. Már a megfelelő létramodell kiválasztásával minimalizálható a leesés kockázata. Ezért a különböző létratípusokat mindig figyelembe kell venni a kockázatértékelés részeként és az elvégzendő tevékenység figyelembevételével. A lépcsőfokos létrák például nagyobb biztonságot és jobb ergonómiát nyújtanak, mint a közönséges létrák. Az állólétrák különösen biztonságos állást biztosítanak, és nem kell rájuk támaszkodni. A dobogós létrák pedig tágas pódiummal rendelkeznek, amely elegendő mozgásteret biztosít az igényes tevékenységekhez.
A professzionális létrák minden típusa gyakran további biztonsági funkcióval rendelkezik, amelyek biztonságosabbá teszik a magasban végzett munkát: Például profilozott lépcsőfokok, csúszásgátló lábdugók és pódiumok vagy előre felszerelt kapaszkodók.
A zuhanásos balesetek elkerülése érdekében a létrák használatakor be kell tartani a következő alapvető szabályokat a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet szerint:
- A létrát a használat megkezdése előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Sérült, deformálódott, hiányos létra nem használható.
- A létrát mindig úgy kell felállítani, hogy stabil és biztonságosan járható legyen. A munkaszintek megközelítését lehetővé tevő létrát úgy kell megválasztani és elhelyezni, hogy az egyéb kapaszkodási lehetőség hiányában legalább 1 méterre nyúljon ki az elérendő munkaszint fölé.
- A létrát mindig rögzíteni kell elmozdulás, szétcsúszás, az eldőlés és a felborulás ellen. A támasztólétrának a vízszinteshez képest 60–75°-os szöget kell bezárnia.
Munkaállványok és hidraulikus emelőkosarak
A kockázatértékelés során mindig ellenőrizni kell, hogy a tervezett tevékenységekhez a létráknál biztonságosabb munkaeszközöket, nevezetesen munkaállványokat, vagy emelőkosarakat is lehet-e használni. A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendeletben találhatók.
Magasból történő lezuhanás elleni egyéni védőeszközök
Azokon a munkahelyeken, ahol a lezuhanás veszélye fennáll, és amelyek nincsenek együttesen biztosítva, kötelező a magasból történő lezuhanás elleni egyéni védőeszköz használata. A magasból történő lezuhanás elleni egyéni védőeszközök kiválasztására és használatára vonatkozó információk a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendeletben találhatók.
Fontos megjegyzések a maximális élettartamra vonatkozóan: A magasból történő lezuhanás elleni védőeszközök teljesítményét és működőképességét a környezeti feltételek (pl. UV-sugárzás, páratartalom) és a használati körülmények befolyásolják. Ebből a célból a gyártó a magasból történő lezuhanás elleni védőeszközökön feltünteti a selejtezés dátumát. Alternatív megoldásként a magasból történő lezuhanás elleni egyéni védőeszközön fel lehet tüntetni a gyártás hónapját és évét, amely esetben a használati utasításban fel kell tüntetni minden, a selejtezési dátum meghatározásához szükséges információt. A selejtezési idő lejárta után a magasból történő lezuhanás elleni egyéni védőeszköz nem használható tovább, és azt haladéktalanul ki kell cserélni. (A Német kötelező balesetbiztosítás DGUV 112-198. sz. előírás, 8.9. fejezet szerint.)
További hasznos termékek
A fejsérülések jelentős szerepet játszanak az eséses balesetekben, még alacsonyabb esési magasságból is. Ezért az ilyen munkák során mindig megfelelő fejvédőt kell viselni.
A közlekedési útvonalak mentén, vagy azokon felállított létrákat és munkaállványokat kiegészítő intézkedésekkel kell biztosítani a felborulás ellen. (lásd: 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 61.§ (2)). A biztonsági intézkedések közül erre a célra használhatók például a lezárások.
Megfelelő figyelmeztető jelekkel felhívhatja a figyelmet a veszélyforrásokra, pl. a zuhanásveszélyre, vagy rendelkező jelek használatával jelezheti, hogy pl. védősisakot, vagy teljes testhevedert kötelező viselni.
GyIK - gyakran ismételt kérdések
Itt találhat választ a magasban végzett munkavégzéssel kapcsolatosan feltett leggyakoribb kérdésekre .
Mit jelent a magasban végzett munka?
A magasban végzett munka olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek során az emberek magasan lévő felületeken vagy szerkezeteken, például tetőkön, állványokon, létrákon vagy légi munkaállványokon dolgoznak. Ezek a tevékenységek fokozott zuhanásveszélyt rejtenek magukban, és különleges biztonsági intézkedéseket igényelnek.
Milyen magasan lehet létrával dolgozni?
A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet nem ad pontos tájékoztatást ad a létrák biztonságos használatának magassági követelményeiről. A német üzembiztonsági szabályzat TRBS 2121 szerint a létrákat tartósan csak 2 méteres magasságig szabad használni. Ezen kívül a létrán dolgozó munkavállaló pozíciója nem lehet 5 méternél magasabban a szerelési felület felett.
Mi a leesésveszéllyel járó munka?
A leesésveszéllyel járó munka olyan munka, ahol fennáll a magasból való lezuhanás veszélye. Konkrétan, a talaj felett 1 méternél nagyobb magasságból történő lezuhanás veszélye áll fenn. Ez állványzaton, tetőn, létrán vagy más magasan fekvő munkahelyeken fordulhat elő. Ilyen helyzetekben a megfelelő védőintézkedések alkalmazása alapvető fontosságú a munkavállalók biztonsága érdekében.
Mikor van szükség zuhanás elleni védelemre?
Az zuhanás elleni védelemre mindig szükség van, ha fennáll a leesés veszélye. A jogszabály szerint akkor áll fenn a leesés veszélye, ha az állófelület vagy a leesés széle és a lehetséges ütközési felület közötti magasságkülönbség több mint 1 méter.
Biztonságos munkavégzés a magasban: középpontban az esések megelőzése
A munkahelyi halálos balesetek jelentős része zuhanási balesetre vezethető vissza. A statisztikák azt mutatják, hogy mind a kis magasságban, mind a nagy magasságban végzett munka (pl. a 2 méternél nagyobb magasságban végzett munka) jelentős kockázatokkal jár. A jogszabályok és a műszaki biztonsági szabályzatok egyértelmű biztonsági utasításokat adnak a magasban végzett munkára vonatkozóan. A megfelelő munkaeszközök kiválasztása és az egyéni védőeszközök helyes használata alapvető fontosságú. A kockázatértékeléseket alaposan el kell végezni, a védőintézkedéseket prioritásként kell kezelni, és a munkavállalókat ennek megfelelően kell oktatni és képezni. Ez garantálja a biztonságos magasban történő munkavégzést és minimalizálja a balesetek kockázatát.
Témához kapcsolódó bejegyzések
Az ezen az oldalon található szakmai információkat gondosan, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint állítottuk össze. A DENIOS GmbH mindazonáltal semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal, legyen az akár szerződéses, kártérítéses, akár bármilyen más módon, az aktualitás, a teljesség és a helytállóság szempontjából - sem az olvasóval, sem harmadik féllel szemben. Az információ és a tartalom saját vagy harmadik fél céljaira történő felhasználása ezért saját felelősségére történik. A helyi és a jelenleg hatályos jogszabályok betartandóak.