Tűzosztályok - átfogó áttekintés (és GyIK)
A tűzosztályok értelmezése és az optimális tűzoltó készülék kiválasztása: ebben a cikkben ezekkel a követelményekkel foglalkozunk. Elemezzük az osztályozásokat, és bemutatjuk a kapcsolatot a tűzosztályok és az oltóanyagok között. Átfogó áttekintést nyújtunk egy táblázattal, amely tisztázza a tűzosztályok összetett területét, hogy vészhelyzetben gyorsan el lehessen oltani a cégnél vagy otthon keletkezett tüzet.
Fogalommeghatározás: Mik azok a tűzosztályok?
A tűz gyorsan keletkezhet, akár otthon, akár a munkahelyen. Egy éghető anyag hővel és levegővel vagy oxigénnel érintkezik, és máris meggyullad. Az, hogy mennyire veszélyes egy tűz, teljes mértékben az éghető anyagtól függ. Mivel a különböző anyagok különböző tűzvédelmi jellemzőkkel rendelkeznek és másképp kell küzdeni ellenük, ezért minden tüzet egy úgynevezett tűzosztályba sorolunk. Ezeket az MSZ EN 2 szabvány határozza meg.
Tűzosztály táblázat: Milyen tűzosztályok vannak?
Az MSZ EN 2 szabvány szerint öt tűzosztály létezik, amelyeket az alábbi tűzosztály-táblázat tartalmaz:
Éghető anyag: szilárd anyagok
Például: fa, papír, szén, szalma, textíliák
Éghető anyag: folyékony, vagy folyékonnyá váló anyagok
Például: Benzin, alkohol, viaszok, kátrány, lakk, gyanta
Éghető anyag: gáz halmazállapotú anyagok
Például: földgáz, oxigén, metán, acetilén, propán, bután
Éghető anyag: éghető fémek
Például: alumínium, magnézium, kálium, nátrium, lítium
Éghető anyag: étolajok, étkezési zsírok
Például: napraforgó olaj, sütőzsír
A tűzosztályhoz megfelelő oltóanyagok használata
Minden egyes tűzosztály sajátos módszereket követel meg a tűz minél gyorsabb és hatékonyabb eloltásához. Tűzoltáskor sokan először a vízre gondolnak, de ez bizonyos esetekben még tovább ronthatja a tűzeset helyzetét.
A tűzosztály
Az A tűzosztályba tartozik minden olyan szilárd anyag, amely a természetben nagyrészt megtalálható. Ezek közé tartozik például a papír, a fa és a textíliák. Ezek az anyagok a lángok mellett gyakran parazsat is termelnek. A tűz leküzdéséhez ezért olyan oltóanyagot kell használni, amely a parazsat és a lángokat is eloltja. A megfelelő oltóanyagok a víz vagy a habbal vagy porral töltött tűzoltó készülékek.
B tűzosztály
A B tűzosztályba tartozik minden folyékony vagy hő hatására folyékonnyá váló anyag. Ide tartoznak az alkohol, az olajok, a benzin, a festékek vagy a kátrány. A tüzek oltására haboltó, ABC és BC tűzoltó készülékeket, homok- és CO2 tűzoltó készülékeket használnak. A B osztályú tüzet semmilyen körülmények között nem szabad vízzel eloltani.
C tűzosztály
A C tűzosztályba tartozik minden gyúlékony gáz, például földgáz, metán, propán vagy hidrogén. A tüzek oltására ABC és BC tűzoltó készülékeket használnak. Fontos, hogy a C osztályú tüzet csak a gázellátás elzárása után oltsák el, hogy megakadályozzák a robbanásveszélyes gáz-levegő keverék kialakulását.
D tűzosztály
A D tűzosztályba tartoznak az olyan éghető fémeket, mint az alumínium, magnézium, kálium vagy lítium érintő tüzek. Ezek a fémek csak 1000 °C felett égnek, ezért nehezen olthatók. Általában nincs lángképződés, és a fémek általában vörösen izzanak. A D osztályú tüzet soha nem szabad vízzel eloltani. Ez robbanáshoz vezetne. A tűz oltására D-porral oltó készülékeket vagy száraz homokot használnak.
F tűzosztály
Az F osztályú tüzek általában a konyhákban keletkeznek, amikor a főzőzsírok vagy olajok kigyulladnak. Nagy a kockázata az újbóli meggyulladásnak, ami gyakran súlyos sérülésekhez vezet. A tüzek oltására alkalmasak a speciális zsírégető vagy a „főzőolaj- és főzőzsírtüzek oltására alkalmas” feliratú tűzoltó készülékek. A CO2 tűzoltó készülékek, porral oltó tűzoltó készülékek és a tűzoltó takarók csak korlátozottan alkalmasak. Soha ne oltsa a zsírtüzet vízzel, mivel a víz veszélyes lángcsóvát hozhat létre.
Miért nincs E tűzosztály?
Az E tűzosztály 1978-ig létezett, és a kisfeszültségű elektromos berendezésekben keletkező tüzekre vonatkozott. Mivel azonban mindegyik mai tűzoltó készülék - a szükséges minimális távolság betartása mellett - használható elektromos tüzek esetén is, az E tűzosztály léte okafogyottá vált, és ezért megszűnt.
A tűzosztály, a tűzvédelmi osztály, a tűzveszélyességi osztály közötti különbség
A tűzvédelmi osztályok az építőanyagok és építési termékek, építményszerkezetek gyúlékonyságuk és éghetőségük szerinti kategorizálására szolgálnak. A tűzvédelmi osztályok egész Európában szabványosítottak (MSZ EN 13501). Jellemzik egy építőanyagnak a tűzzel szembeni viselkedését, azt mutatják, hogy az mennyire könnyen meggyújtható és milyen intenzíven ég.
A tűzveszélyességi osztály fogalmát Magyarországon az OTSZ 4.§ 172. pontja definiálja: "az anyagra, keverékre vonatkozó besorolás, amely az anyag, keverék fizikai, kémiai tulajdonságát alapul véve, tűzvédelmi szempontból a viselkedését, veszélyességét jellemzi".
Ezekkel ellentétben a tűzveszelyésségi osztályok célja a tűz oltásának helyes módja.
Hatékony tűzoltás: Melyik a megfelelő tűzoltó készülék ?
A hatékony tűzoltáshoz egy megfelelő tűzoltó készülék kiválasztása szükséges. Ebben a részben megtudhatja, hogy melyik tűzoltó készülék mire alkalmas.
Tűzoltó készülékek típusai
Különféle tűzoltó készülékek állnak rendelkezésre a minél hatékonyabb tűz elleni küzdelem érdekében. Minden tűzoltó készülék típus más-más anyagokhoz és közegekhez alkalmas, és más-más módon oltja el a tüzet.
Először is megkülönböztetünk hordozható és mozgatható készülékeket (lásd TvMI 12.5:2022, 16.1 szakasz). A hordozható tűzoltó készülékek az MSZ EN 3-7 szabvány előírásainak megfelelő, legfeljebb 20 kg össztömegű tűzoltó eszközök. A mozgatható tűzoltó készülékek az MSZ EN 1866 szabványsorozat előírásainak megfelelő, 20 kg össztömeg feletti, kézzel szállítható, mozgatható és maximum 150 kg vagy 150 liter névleges töltetmennyiségű tűzoltó eszközök.
A tűzoltó készülék csoportosítása az oltóanyagok fajtái szerint:
Porral oltó (ABS, BC, D); vízalapú (víz, adalékolt víz, hab, zsír- és olajtűz oltó /F/); szén-dioxiddal oltó; halonnal oltó; tiszta oltóanyaggal oltó („clean agent”, FM 200 stb.).
Porral oltó tűzoltó készülék
Alkalmas az A, B és C (és bizonyos esetekben D) tűzosztályhoz: A porral oltó tűzoltó készülékeket széleskörű felhasználási területük és gyors hatásuk miatt széles körben használják. Háromféle oltóportípus létezik: ABC, BC és D oltóporok, amelyek közül az utóbbi egy speciális por, és csak fémtüzeknél használatos. Az oltóporok betűi a megfelelő tűzosztályra utalnak. Az ABC és BC porok elektromos berendezésekben keletkező tüzek oltására is használhatók. A porral oltó tűzoltó készülékek egyetlen hátránya: az oltópor a tűz oltásakor szennyeződést okozhat.
Habbal oltó (vízalapú) tűzoltó készülék
Alkalmas az A és B tűzosztályhoz: A habbal oltó tűzoltó készülékeket célzottan lehet használni a nagyobb szennyeződések megelőzése érdekében. A haboltószerek az égő folyadékokra gőzzáró habtakaróként hatnak, amely megakadályozza az oxigén bejutását. A hab gyorsan és hatékonyan működik a szilárd anyagok tüzeinél is.
Vízzel oltó (vízalapú) tűzoltó készülék
Alkalmas az A tűzosztályhoz: A víz csak vízben oldódó, vagy azzal elvegyülő anyagok oltóanyagként alkalmas, ezért csak az A osztályba tartozó tüzek oltására használható. A víz használata más tűzosztályba tartozó tüzeknél, például fém- vagy zsírtüzeknél robbanáshoz vezethet. Mivel a víz maradékanyag-mentes, ezért elsősorban lakásokban és irodákban keletkező tüzek oltására használják. A vízzel oltó tűzoltó készülékekhez gyakran adalékanyagokat adnak, hogy ellensúlyozzák a víz megfagyását, vagy a víz gyenge nedvesítő tulajdonságát.
Szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék
Alkalmas a B (és bizonyos esetekben D) tűzosztályhoz: A szén-dioxid az egyetlen olyan oltóanyag, amely teljesen maradékmentesen olt, ezért a CO2 tűzoltó készülékek gond nélkül használhatók elektromos készülékeket érintő tüzeknél is. A CO2 tűzoltó készülékek nagyon jól használhatók zárt helyiségekben; a CO2 nyitott helyiségekben nagyon gyorsan elpárolog. A CO2 tűzoltást CO2 tűzoltókészülékkel csak szakemberek végezhetik, mivel a CO2 egy bizonyos koncentráció felett a belélegzett levegőben az emberre nézve életveszélyes.
Olajtűz oltó (vízalapú) tűzoltó készülék
Alkalmas az F tűzosztályhoz: A olajtüzekhez speciális olajtűz oltó készülékek léteznek. Az olajtüzek különösen gyors beavatkozást igényelnek, mivel nagyon gyorsan terjednek. Ezért fontos, hogy a konyhában könnyen elérhető helyen legyenek ezek a speciális tűzoltó készülékek.
Fémtűz oltó (D porral oltó) tűzoltó készülék
Alkalmas a D tűzosztályhoz: A D osztályú tüzeket nehéz eloltani, ezért vannak speciális fémtűz-oltószerek, amelyek leküzdik a tüzet és megakadályozzák az újbóli meggyulladást. Az oltóanyag általában hagyományos tűzoltó porból és speciális fémtűz oltóporból áll.
A munkavállalókat mindig tájékoztatni kell a tűzvédelmi intézkedésekről. Ez jelenti a menekülési útvonalak ismeretét, az oltóanyagok helyes használatát és a tűzoltóság riasztásának módját. Vészhelyzetben a gyors reagálással emberek menthetők meg és a károk is mérsékelhetők.
| Oltóanyag | A tűzosztály (szilárd anyagok) | B tűzosztály (folyékony anyagok) | C tűzosztály (gázok) | D tűzosztály (fémek) | F tűzosztály (zsírok, olajok) |
|---|---|---|---|---|---|
| Víz | ✓ | X | Nem alkalmas | X | X |
| Hab | ✓ | ✓ | Nem alkalmas | X | X |
| BC-por | Nem alkalmas | ✓ | ✓ | Nem alkalmas | Nem alkalmas |
| ABC-por | ✓ | ✓ | ✓ | Nem alkalmas | Nem alkalmas |
| Fémoltó D-por | Nem alkalmas | Nem alkalmas | Nem alkalmas | ✓ | Nem alkalmas |
| Szén-dioxid | Nem alkalmas | ✓ | Nem alkalmas | X | Nem alkalmas |
| Olajtűz oltó anyag | ✓ | Nem alkalmas | Nem alkalmas | X | ✓ |
✓ Alkalmas
X Veszélyes lehet az alkalmazása
A tűzoltó készülékek címkézése
A tűzoltó készülékeken határozottan fel kell tüntetni a „tűzoltó készülék” szót. A címkén szembetűnően látszania kell, hogy a tűzoltó készülék mely tűzosztályokhoz alkalmas. Azt is fel kell tüntetni, hogy milyen oltóanyagot tartalmaz. A feliratok feltüntetik a tűzoltó készülék töltési mennyiségét és rövid használati utasítását is.
Az éves tűzvédelmi oktatás részeként a munkavállalókat meg kell ismertetni a rendelkezésre álló oltóanyagokkal, hogy tűz esetén meg tudják kezdeni a szakszerű oltást.
Magyarországon minden munkahelyet el kell látni tűz oltására alkalmas megfelelő készülékkel. (lásd: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 42.§ c. és a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet 4.§)
A fokozottan tűzveszélyes üzemekben (pl. tűz- és robbanásveszélyes anyagokkal való munkavégzés esetén) további tűzvédelmi intézkedéseket kell hozni, amelyeket az ilyen munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló rendeletek tartalmazzák. (lásd: 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet, 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet).
Hogyan kell használni egy tűzoltó készüléket?
A tűzoltó készülék tűzosztály szerinti kiválasztását követően azt vészhelyzet esetén is tudni kell helyesen használni. A tűzoltó készülékek általában csak rövid oltási idővel rendelkeznek, ezért vészhelyzetben a megfelelő használat kulcsfontosságú. A tűzoltó készülék címkéjén mindig található egy rövid használati utasítás.
A következő három lépésben elmagyarázzuk, hogyan kell helyesen használni a tűzoltó készüléket tűz esetén:
1. Húzza ki a biztosítószeget!
2. Ragadja meg a szórócsövet és erősen nyomja meg a működtető kart!
3. Irányítsa az oltósugarat a tűz keletkezési helyére, és szakaszosan működtetve fékezze meg a tüzet!
Minden tűzoltó készülék működtetése egy kicsit más. Egyes esetekben a 2. és 3. lépés eltérő lehet, mivel a tűzoltó készülékek típustól és gyártótól függően különböző rendszereket használnak.
Tippek a tűz gyors megfékezéséhez
A tűzoltó készülékeket csak a tűz keletkezési helyén használja, és tartsa függőlegesen.
A tüzet szakaszosan és mindig a szél irányában oltsa el. Ellenkező esetben megsérülhet, vagy a füst bejuthat a légutakba.
Ha rendelkezésre áll, használjon egyszerre több tűzoltó készüléket. Ez jobb, mintha egymás után használna egyet-egyet.
Célozzon a lángok közé, ne a tűz fölé.
Elektromos berendezésben keletkezett tűz esetén mindig tartsa be a tűzoltó készüléken megadott minimális távolságot.
Csak annyi oltóanyagot használjon, amennyi szükséges. Ideális esetben maradjon még belőle arra az esetre, ha a tűz visszagyulladna.
Ha az oltás után ismét parázsló gócok jelennek meg, azokat mindig oltsa el újra vízzel.
Figyeljen az esetleges visszagyulladásra, és ne hagyja felügyelet nélkül az eloltott területet.
A tűzoltókészüléket használat után ne tegye vissza a helyére, hanem töltesse újra.
GyIK: Gyakran ismételt kérdések a tűzosztályokról
A tűzosztályokkal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre itt talál válaszokat.
Mit értünk tűzosztályok alatt?
A tűzosztályok a tüzek kategorizálása az éghető anyagok szerint. A besorolás az MSZ EN 2 szabvány szerint Európa-szerte szabványosított, és 5 tűzosztályból áll.
Mi az 5 tűzosztály?
A tűzosztály: szilárd anyagokkal (fa, papír, textil, szalma, ...) kapcsolatos tüzek.
B. tűzosztály: Folyékony vagy folyósodó anyagokkal (benzin, festékek, gyanta, kátrány, stb.) kapcsolatos tüzek.
C. tűzosztály: Gáztüzek (földgáz, metán, propán, stb.).
D. tűzosztály: Fémekkel (alumínium, nátrium, kálium, stb.) kapcsolatos tüzek.
F. tűzosztály: Étkezési zsírok és olajok (növényi és állati olajok, zsírok) tüzei.
Mennyi tűzosztály van az MS EN 2 szabvány szerint, és melyek az azokhoz megfelelő oltóanyagok?
Az MSZ EN 2 szabvány szerint 5 tűzvédelmi osztály létezik:
A tűzosztály (pl. fa, papír)
víz, oltóhab, ABC por.
B tűzosztály (pl. kátrány, benzin)
oltóhab, ABC por, BC por, szén-dioxid (CO2 tűzoltó készülék)
C tűzosztály (pl. földgáz, propán)
ABC por, BC por
D tűzosztály (pl. alumínium, nátrium)
D por, száraz homok
F tűzosztály (pl. sütőzsír, repceolaj)
Olajtűz oltó anyag
Melyik az egyetlen oltóanyag, amely alkalmas három (A, B, C) tűzosztályhoz?
Az ABC porral oltó tűzoltó készülékek A, B és C osztályú tüzeknél is használhatók.
Hogyan lehet az A tűzosztályt oltani?
Az A osztályú tüzeket vízzel, habbal vagy ABC porral oltó túzoltó készülékkel oltják.
Melyik anyagok oltásához alkalmasak a B osztályú tűzoltó készülék?
A B tűzosztályhoz használt tűzoltó készülékek többek között folyékony és folyékonnyá váló anyagokkal kapcsolatos tüzek oltására alkalmasak. Ezek közé tartoznak a festékek, alkohol, benzin, lakkok és olajok. A B osztályú tüzek oltása történhet habbal, ABC tűzoltó készülékkel, BC tűzoltó készülékkel vagy CO2 tűzoltó készülékkel.
Milyen oltóanyagok nem használhatóak a D osztályú tüzek esetén?
A D osztályú tüzeket soha nem szabad vízzel oltani. A víz a magas hőmérsékleten felbomlik, és ez robbanáshoz vezethet. Égő fémeket csak speciális fémtűz oltó porral (D por) szabad oltani.
Hogyan oltható az F tűzosztály?
Az étkezési zsírokkal és olajokkal kapcsolatos tüzek szinte kizárólag a konyhákban fordulnak elő. A tüzek oltására csak speciális olajoltó szereket szabad használni.
Miért került bevezetésre az F tűzosztály?
Néhány éve az étolajokkal és zsírokkal kapcsolatos tüzek még a B osztályba tartoztak. Mivel azonban az ilyen típusú tüzek és a kapcsolódó veszélyek nagyon gyakran fordulnak elő, az olajtüzekre való figyelemfelkeltés érdekében került beveztésre az F tűzvédelmi osztály.
Miért szűnt meg az E tűzosztály?
Az E tűzvédelmi osztályt, amely a kisfeszültségű (legfeljebb 1000 voltos) elektromos rendszerekben keletkező tüzekre vonatkozott, 1978-ban megszüntették. A mai tűzoltó készülékek mindegyike használható az ilyen tüzek oltására, feltéve, hogy a megfelelő minimális távolságot betartják. Az E tűzvédelmi osztály ezért vált okafogyottá.
Létezik-e még E tűzosztályú tűzoltó készülék?
A régebbi tűzoltó készülékeknél előfordulhat, hogy a tűzoltó készüléken még mindig az E tűzvédelmi osztály van feltüntetve.
Melyik tűzoltó készülék általában melyik tűzosztályhoz alkalmas?
A különböző tűzoltó készülékek különböző tűzosztályok tüzeire alkalmasak. Íme egy áttekintés:
A porral oltó tűzoltó készülékek univerzálisak, A, B, C, sőt, a címkézés függvényében akár D osztály esetén is bevethetők.
A habbal oltó tűzoltó készülékek elsősorban az A és B osztályú tüzek oltására alkalmasak.
A vízzel oltó tűzoltó készülékeket kizárólag az A osztályú, szilárd szerves anyagok tüzeinek oltására használják.
A széndioxiddal oltó tűzoltó készülékeket folyékony és folyékonnyá váló anyagokkal kapcsolatos tüzek, azaz B osztályú tüzek oltására használják.
A fémtűz oltó készülékek a D osztályú fémtüzek ellen hatásosak.
Az olajtűz oltó készülékek elengedhetetlenek a konyhákban, és megfékezik az F osztályú tüzeket.
Milyen tűzosztályhoz alkalmas a habbal oltó készülék?
A habbal oltó tűzoltó készülékeket az A és B tűzosztályokban használják tűzoltásra. A D és F tűzosztályban semmiképpen sem szabad használni, mivel ez súlyosbíthatja a tüzet.
Melyik tűzoltó készülék alkalmas az elektromos tüzekhez?
Ma már szinte minden tűzoltó készülék alkalmas az elektromos tüzek oltására. Fontos, hogy a tűzoltó készülék címkéjén megadott minimális távolságot be kell tartani.
A tűzosztályok kulcsfontosságú szerepe a tűzoltásban
A tűzoltó készülékek használatában való jártasság és a tűzvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos általános ismeretek nagy jelentőséggel bírnak. Vészhelyzetben a helytelen használat, vagy az ismeretek hiánya pusztító következményekkel járhat.
A tűzosztályok tájékoztatást nyújtanak az égő anyag típusáról, és így meghatározzák a biztonságos tűzoltáshoz megfelelő oltási módszert és a szükséges oltóanyagokat.
A tűzoltáshoz különböző tűzoltó készülékek állnak rendelkezésre, amelyek az egyszerű címkézésnek köszönhetően vészhelyzetben gyorsan és helyesen használhatók.
A DENIOS a tűzoltó készülékek és egyéb oltóanyagok széles választékát kínálja Önnek.
Témához kapcsolódó tudnivalók
Az ezen az oldalon található szakmai információkat gondosan, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint állítottuk össze. A DENIOS GmbH mindazonáltal semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal, legyen az akár szerződéses, kártérítéses, akár bármilyen más módon, az aktualitás, a teljesség és a helytállóság szempontjából - sem az olvasóval, sem harmadik féllel szemben. Az információ és a tartalom saját vagy harmadik fél céljaira történő felhasználása ezért saját felelősségére történik. A helyi és a jelenleg hatályos jogszabályok betartandóak.