Munkahelyek előírásoknak megfelelő szellőztetése
A munkahelyi levegő jó minősége több, mint pusztán kényelmi tényező – kulcsfontosságú a munkavállalók egészsége és teljesítménye szempontjából. A rossz szellőzés nemcsak koncentrációs nehézségekhez vezethet, hanem hosszú távú egészségügyi problémákat is okozhat. Az ipari vállalatok veszélyes anyagokkal dolgozó munkavállalói különösen veszélyeztetettek. Ennek megelőzése érdekében Magyarországon a munkavédelemről szóló törvény és a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet ad egyértelmű iránymutatásokat a munkahelyek szellőztetésének módjáról. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, hogy mire kell odafigyelni. Érdekességképpen bemutatjuk a német műszaki szabályokat is, az ASR előírásai tükrében.
Munkahelyek szellőztetése - a legfontosabb tudnivalók röviden
A jogszabályok kötelezik a munkáltatókat a munkahelyek megfelelő levegőminőségének biztosítására. Bizonyos határértékek túllépése esetén az illetékes hatóságok bírságot szabhatnak ki.
A levegőminőség, és ezáltal a biztonságos és egészséges munkakörnyezet biztosítására vonatkozó konkrét intézkedéseket Magyarországon a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet, Németországban az ASR A3.6 szellőztetési irányelv tartalmazza.
Az ASR ajánlásokat is tartalmaz a különböző helyiségek, például irodák, termelő üzemek, vagy szaniterhelyiségek szellőztetésére vonatkozóan.
A közvetlen természetes szellőzés gyakran nem elegendő – sok helyiségben mesterséges, vagy gépi szellőztető rendszerekre van szükség.
A levegőminőséget rendszeresen ellenőrizni kell.
Mi írja elő a megfelelő szellőzés követelményeit?
Magyarországon a munkahelyek szellőzésével szemben támasztott általános követelményeket a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
33.§ tartalmazza, mely szerint a munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani. A munkahelyi levegő biológiai határértékeit a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet határozza meg. A zárt munkahelyek szellőzésre vonatkozó előírásokat a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet 6.§ és 1. melléklete tartalmazza. Ezek szerint a zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű (előírt friss levegő-térfogat áram betáplálással) és minőségű (előírt egészségügyi határértékek betartásával), egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését.
Németországban a munkahelyekre vonatkozó német műszaki szabályok (ASR), melyek célja, hogy segítsék a munkáltatókat a német munkahelyi rendelet (ArbStättV) követelményeinek betartásában. Konkrétan az ASR A3.6 szellőztetési irányelv tárgyalja a munkahelyek megfelelő levegőminőségének biztosítását szolgáló intézkedéseket. E szabályozás célja a munkavállalók egészségének és jólétének biztosítása a megfelelő friss levegőellátás révén a munkavédelem keretében, a szennyező anyagoknak vagy az oxigénhiánynak való kitettség elkerülése érdekében.
Munkáltatói felelősség
Magyarországon a kötelező érvényű jogszabályok értelmében a munkáltatóknak kötelessége intézkedéseket tenni a rendszeres friss levegőellátás biztosítása és a levegőben lévő szennyező anyagok káros koncentrációjának megelőzése érdekében. A munkahelytől függően ez a rendszeres természetes szellőztetéstől a mesterséges szellőztető rendszerekig terjedhet. Fontos, hogy a légáramlást a helyiség konkrét használatához igazítsák, hogy az előírt határértékeket ne lépjék túl.
Németországban az ASR A3.6 irányelv egy ajánlás vagy útmutató, amely segíthet a munkáltatóknak a kötelező követelményeinek teljesítésében. A jogszabályi előírások be nem tartása súlyos következményekkel járhat. Azok a munkáltatók, akik nem teljesítik kötelezettségeiket, munkavédelmi bírságokkal és jogi következményekkel néznek szembe, ami akár a vállalkozás bezárását is jelentheti. Ezenkívül a rossz levegőminőség miatt megnő az alkalmazottak egészségkárosodásának kockázata. Ez a betegség miatti hiányzások és a termeléskiesések növekedéséhez vezet, ami súlyosan befolyásolhatja a működést.
A munkahely jogszabályoknak megfelelő szellőztetése
Magyarországon a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet a zárt munkahelyekre vonatkozó fejezete, Németországban az ASR A3.6 szellőztetési irányelv részletesen leírja, hogyan kell a munkaterületeket szellőztetni az egészséges munkakörnyezet megteremtése érdekében. Különbséget tesz a különböző munkaterületek és azok egyedi szellőztetési követelményei között. Ezek a használattól és a potenciális szennyezőanyag-szinttől függenek.
A munkáltatók választhatnak a természetes szellőzési módszerek és a mesterséges szellőztető rendszerek között. Ez a tér jellegétől és az ott végzett tevékenységektől függ. A levegőminőséget azonban ettől függetlenül rendszeresen ellenőrizni kell.
A szellőzéssel szemben támasztott követelmények
A jogszabály meghatározza a munkahelyi levegőellátás minimumkövetelményeit. Ezek a következők:
Levegőminőség: A helyiség levegőjének mentesnek kell lennie a káros anyagoktól, például portól, gőzöktől, aeroszoloktól vagy gázoktól.
Friss levegő ellátás: A friss levegő rendszeres ellátása szükséges az oxigénhiány és a szennyező anyagok felhalmozódásának megakadályozásához.
Légcsere-arány és legsebesség: A helyiség használatától függően bizonyos légcsere-arányokat és légsebességet kell fenntartani (pl. irodák és üzemek területére más-más érték vonatkozik).
A helyiség adott körülményeitől függően gépi szellőztető rendszerekre lehet szükség. Az erősen szennyezett területeken, például gyártóüzemekben vagy műhelyekben elengedhetetlenek a speciális szűrő- és elszívó rendszerek.
Természetes szellőzés: Ablakokon vagy szellőzőaknákon keresztül.
Mesterséges szellőzés: Automatikus rendszerek, amelyek biztosítják a folyamatos légáramlást.
Elszívó rendszerek: Olyan munkahelyekre, ahol veszélyes anyagok, például füstök vagy por keletkeznek.
A munkáltatók kiváló minőségű, az ipari követelményekhez optimálisan igazított szellőztető rendszerekre támaszkodhatnak.
A munkahelyi légcsere-arány: Definíció és táblázat
A légcsere aránya azt jelzi, hogy egy adott idő alatt milyen gyakran cserélődik ki teljesen egy helyiség levegője. Kiszámítása a helyiség térfogata és a szellőztető rendszer vagy a természetes légcsere térfogatárama alapján történik. Minél magasabb a légcsere aránya, annál jobb általában a levegő minősége. A magas légszennyezettségű munkahelyeken, például laboratóriumokban vagy gyártóüzemekben, magasabb légcsere arányra van szükség, mint az irodákban.
A jogszabályok konkrét útmutatást adnak arra vonatkozóan, hogy óránként hány légcsere szükséges a különböző munkaterületeken az egészséges környezet megteremtéséhez. A magyar jogszabály 1. melléklete a zárt munkahelyekre vonatkozóan a munka jellegétől függően adja meg a légcsere számot. Pl. a szellemi munka esetében 30m3/h , míg nehéz fizikai munka esetében 50 m3/h értéket határoz meg. A német irányelv szerint a követelmények a különböző munkaterületekre vonatkozóan például a következők:
| Munkaterület | Ajánlott légcsere (óránként) | Különleges jellemzők |
|---|---|---|
| Irodai munkaállomások | 2-4 | Ablakon keresztüli természetes szellőzés esetén a légcsere arányát szünetekkel kell kiegyenlíteni. |
| Műhelyek és termelési területek | 5-10 | A magasabb légcsere arány a tevékenység típusától és a szennyezőanyag-terheléstől függ. |
| Laboratóriumok | >10 | A helyiségben lévő vegyi anyagok típusától és a lehetséges veszélyektől függően. |
Megjegyzés: Ezek az értékek csak tájékoztató jellegűek, és az adott munkakörülményekhez kell igazítani őket.
Különböző munkahelyek szellőztetése
A szellőztetési követelmények a munkaterület típusától függően változnak. Az alábbiakban néhány követelményt és irányelvet ismertetünk a különböző területek szellőztetésére vonatkozóan. Az optimális szellőzés ezeken a területeken nemcsak a munkavállalók egészségéhez és biztonságához járul hozzá, hanem javítja az általános munkakörnyezetet is.
Irodák szellőzése
Irodákban a rendszeres friss levegőellátás fontos a fáradtság, a koncentrációhiány és a CO₂ felhalmozódásának megelőzése érdekében. Ajánlott óránként legalább 2-4 légcserét biztosítani. Ez természetes szellőztetéssel (ablakokon keresztül) vagy gépi szellőztető rendszerekkel érhető el. Az ASR A3.6 szellőztetési irányelv szerint az optimális munkakörülmények megteremtéséhez 1000 ppm alatti CO₂-koncentráció kívánatos. A magyar jogszabály meghatározza a légsebesség értékeit is, mely pl. az ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál: 0,1 m/s.
Termelő üzemek
A gyártó üzemek és ipari csarnokok, ahol gyakran előfordulnak szennyező anyagok, például por, füst, vegyszerek és egyéb veszélyes anyagok, óránként nagyobb légcsere-arányt igényelnek, az expozíciótól függően. A beépített szűrőrendszerekkel ellátott mechanikus szellőztető rendszerek elengedhetetlenek a káros anyagok levegőből történő eltávolításához. Folyamatos levegőminőség-ellenőrzést kell bevezetni, különösen a magas légszennyezettségű területeken. Légtisztítók használata is ajánlott.
Raktárcsarnokok
A hatékony szellőzés különösen fontos a raktárakban, mivel ezek gyakran nagy, különböző anyagokból készült terekből állnak, amelyek magas légcsere-arányt igényelnek. Ezért elengedhetetlenek a gépi szellőztető rendszerek, amelyek biztosítják a friss levegő folyamatos ellátását és a szennyező anyagok célzott eltávolítását.
Legyen óvatos veszélyes anyagok tárolása esetén: A célzott szellőztetés különösen fontos veszélyes anyagok tárolásakor, például veszélyesanyag-tároló szekrényekben. Ezeket a szekrényeket gyakran használják vegyszerek, oldószerek vagy más veszélyes anyagok tárolására, amelyek gőzöket vagy gázokat bocsáthatnak ki. Megfelelő szellőzés nélkül fennáll annak a veszélye, hogy ezek az anyagok veszélyes koncentrációban felhalmozódnak, ami egészségügyi kockázatot vagy akár robbanásveszélyt is jelenthet. A belső levegőkeringető technológia alkalmazása javíthatja az általános levegőminőséget, és minimalizálhatja a robbanásveszélyt és az egészségügyi kockázatokat.
Öltöző- és pihenőhelyiségek szellőzése
A pihenő- és öltözőhelyiségeket is jól szellőztetni kell a kellemes légkör biztosítása és a kellemetlen szagok elkerülése érdekében. Itt óránként 3-5 légcsere megfelelő. Különösen az öltözőkben, ahol a ruházat és a cipők gyakran nedvességet termelnek, fontos a friss levegő rendszeres biztosítása a penészképződés megelőzése érdekében.
Tisztálkodó- és mellékhelyiségek
A szaniterhelyiségek speciális szellőztetési követelményekkel rendelkeznek a kellemetlen szagok és a baktériumok terjedésének minimalizálása érdekében. Javasolt az óránkénti legalább 5-8 légcsere. A higiéniai feltételek biztosítása érdekében itt hasznosak a levegőt folyamatosan a szabadba elvezető gépi elszívó rendszerek.
Az érzékelővel vezérelt elszívó rendszerek különösen alkalmasak mosdókba. Ezek a rendszerek automatikusan bekapcsolnak, amint elérik a páratartalom vagy a szag elér egy határértéket. Ez energiát takarít meg, miközben higiénikus körülményeket biztosít.
Elegendő-e a közvetlen természetes szellőzés?
Az, hogy az ablakon keresztül biztosított szellőzése elegendő-e, nagyban függ a helyiség használatától és a felmerülő terhelésektől. Az a közvetlen természetes szellőztetés az egyszerű és költséghatékony friss levegőellátás előnyét kínálja. Különösen kisebb irodákban vagy pihenőhelyiségekben, ahol nincs magas szennyezettségi szint, rendszeres használattal elegendő lehet. Hatékonysága azonban nagymértékben függ a külső tényezőktől, például az időjárástól és a légáramlástól.
Az ablakon keresztül biztosított szellőztetés általában elegendő, ha:
a helyiség mérete kezelhető
nincs jelentős légszennyezés
a nyitott ablakokon keresztül elegendő a légáramlás.
Az a közvetlen természetes szellőztetéssel ellentétben a mesterséges szellőztető rendszerek folyamatos, szabályozott levegőellátást biztosítanak, függetlenül a külső hatásoktól. Célzottan képesek eltávolítani a szennyező anyagokat, és állandó légcserearányt fenntartani, ami az ablakszellőztetéssel gyakran nem lehetséges.
Javítsa a munkahelyi levegőminőséget a DENIOS segítségével
Az előírásoknak megfelelő szellőztetés előnyei nyilvánvalóak: csökkenti a szennyeződések kockázatát, különösen a veszélyes anyagok kezelésekor, és optimális munkakörülményeket biztosít. A beltéri levegőminőség javítása megelőzi az egészségügyi kockázatokat és minimalizálja a betegség miatti hiányzásokat.
A munkáltatók számára kötelező követelmények végrehajtása érdekében a DENIOS széles választékban kínál elszívó rendszereket és légtisztítókat, amelyeket a különböző munkaterületek speciális igényeihez igazítottak. További információkat és részletes tippeket a veszélyesanyag-tároló szekrények szellőztetéséről szóló ingyenes folyóiratunkban talál.
Témához kapcsolódó bejegyzések
Az ezen az oldalon található szakmai információkat gondosan, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint állítottuk össze. A DENIOS GmbH mindazonáltal semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal, legyen az akár szerződéses, kártérítéses, akár bármilyen más módon, az aktualitás, a teljesség és a helytállóság szempontjából - sem az olvasóval, sem harmadik féllel szemben. Az információ és a tartalom saját vagy harmadik fél céljaira történő felhasználása ezért saját felelősségére történik. A helyi és a jelenleg hatályos jogszabályok betartandóak.