Munkabaleset bejelentése: Határidők és kötelezettségek

• A munkabalesetet be kell jelenteni, ha az három napnál hosszabb munkaképtelenséget, maradandó károsodást vagy halált okoz.

• A munkáltatónak a baleset napjától számított három napon belül be kell jelentenie a balesetet az illetékes hatóságoknak, súlyos és halálos balesetek esetén azonnal.

• A munkába járás közben bekövetkezett balesetek is bejelentési kötelezettség alá eshetnek, ha azok céges járművel történtek.

• A bejelentés elmulasztása sokba kerülhet: bírságok, felelősségvállalási kockázatok és a biztosítási szolgáltatások elvesztése fenyeget.

• A dokumentáció védelmet nyújt: biztosítja a kártérítési igényeket és segít megelőzni a további baleseteket.

Ne csupán kötelezettségként tekintsen a munkahelyi balesetek bejelentésére, hanem stratégiai eszközként a balesetek megelőzésére. Aki szisztematikusan rögzíti és elemzi a baleseteket, az időben felismeri a kockázatokat és célzottan tud ellenintézkedéseket hozni. Így tartósan növeli a munkavédelmet a cégében – és védi a munkavállalóit. Ugyanakkor a helyes és gyors bejelentéssel biztosítja az érintettek jogosultságait is, például a baleseti táppénzre vagy egy esetleges baleseti járadékra.

Bár az balesetek bejelentése elsősorban a munkáltató feladata, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 66. § (1) szerint a sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. Ha a sérült neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérültet terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.

A munkavállalóknak be kell tartaniuk az alábbi kötelezettségeket:

• A balesetet azonnali bejelentése: A munkahelyi balesetet haladéktalanul – ideális esetben még aznap – be kell jelenteni a vállalat illetékes vezetőjének vagy osztályának.

• Orvosi vizsgálat: Bejelentésköteles vagy súlyosabb sérülések esetén fel kell keresni egy sürgősségi traumatológiai orvost.

• Dokumentáció segítése: tartozik például a bejegyzés a baleseti naplóba és adott esetben együttműködés a baleseti jegyzőkönyv kitöltésében.

• Későbbi következmények bejelentése: ha a panaszok csak később jelentkeznek, a balesetet újra be kell jelenteni.

• Orvosi utasítások betartása: a rehabilitációs intézkedéseket vagy más, a gyógyuláshoz előírt lépéseket be kell tartani.

• Biztonsági előírások betartása: Minden balesetmegelőzési intézkedés, amelyet Ön mint munkáltató meghatározott, kötelező érvényű.

• Kockázati tényezők bejelentése: A biztonságosnak nem minősülő állapotokat vagy a munkavédelmi előírások megsértését aktívan fel kell vetni és be kell jelenteni.

Miután bejelentette a munkabalesetet, az illetékes hatóság és a társadalombiztosító átveszi a további vizsgálatot. A cél az, hogy tisztázzák a baleset körülményeit, megerősítsék a biztosítotti jogviszonyt és megtegyék a szükséges intézkedéseket az érintett személy támogatására.

A baleseti jegyzőkönyv beérkezése után a hatóság megvizsgálja, hogy a bejelentett esemény üzemi balesetként elismerhető-e. Ennek során elsősorban az a kérdés merül fel: a baleset közvetlen összefüggésben áll-e a szakmai tevékenységgel?

A következő lépések lehetségesek:

• A baleset körülményeinek kivizsgálása: Az eset súlyosságától függően részletes vizsgálat is lefolytatható – például tanúk meghallgatásával, helyszíni szemlékkel vagy a munkajegyzőkönyvek kiértékelésével.

• Elismerés vagy elutasítás: Ha a balesetet munkahelyi balesetként ismerik el, a társadalombiztosítás fedezi az összes költséget. Elutasítás esetén az érintettek fellebbezhetnek.

Ha a munkabaleset elismerése megtörténik, akkor a társadalombiztosítás lép életbe – a következő szolgáltatásokkal: (lásd: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól):

• Gyógykezelés: Az orvosi ellátást egy sürgősségi traumatológus biztosítja, aki dönt a további kezelésről. A költségeket a társadalombiztosítás, nem pedig a betegbiztosító viseli.

• Baleseti táppénz: Üzemi baleset megállapítása esetén bekövetkező munkaképtelenség idején a munkavállalók baleseti táppénzt kapnak – általában a napi jövedelem 100 százalékát.

• Rehabilitáció és reintegráció: Szükség esetén támogatják a szakmai visszatérést – például rehabilitációs intézkedésekkel, átképzéssel vagy a munkahelyi alkalmazkodással.

• Baleseti járadék: Tartós egészségkárosodás (legalább 13%-os egészségkárosodás) esetén havi baleseti járadék jár.

A bejelentés után is szükség van Önre: aktívan támogatni kell a sérült személyt a munkába való visszatérésben:

• Munkakörülmények módosítása: Szükség esetén biztosítson ergonómiai vagy technikai segédeszközöket.

• Visszailleszkedés támogatása: Könnyítse meg a visszatérést egy fokozatos visszailleszkedési programmal.

• Kommunikáció támogatása: Segítsen a hatóság kérdéseinek megválaszolásában, és gondoskodjon a zökkenőmentes lebonyolításról.

Még ha a cégek sokat is tesznek a munkabalesetek megelőzéséért a munkavállalók célzott tájékoztatásával és érzékenyítésével, a kockázatokat soha nem lehet teljesen kizárni. Ezért még fontosabb, hogy minden bejelentésköteles balesetet határidőn belül – három napon belül – jelentsen az illetékes munkavédelmi hatóságnak és a társadalombiztosítónak, hogy biztosított legyen a sérülés ellátása és egyéb szolgáltatások igénybevétele.

A gyors és teljes körű bejelentés nemcsak a jogi következményektől véd, hanem alapot teremt a balesetek okainak elemzéséhez és a jövőbeli balesetek hatékony megelőzéséhez is. Ennek érdekében munkavállalóival közösen világos és megbízható bejelentési folyamatokat kell kialakítania cégénél. További információkat, gyakorlati tanácsokat és szakcikkeket a munkavédelem témájában a DENIOS magazinban talál.