Hogyan reagáljon megfelelően vészhelyzetben - szakértőnk bemutatja
Tobias Authmann biológus diplomával rendelkezik, és évek óta a DENIOS Akadémia előadója a veszélyes anyagok tárolásával és a munkahelyi biztonsággal foglalkozó szakemberként. Szakterülete a balesetmegelőzés, különös tekintettel a veszélyes anyagok tárolására és kezelésére. Széles körben már ismert, mint szakértő és kompetens kapcsolattartó ezen a területen. Többek között a „Szivárgás vészhelyzeti képzés” című online tanfolyamon oktatja a veszélyes anyagok szivárgásának megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges ismereteket. Tapasztalatairól beszélgettünk vele.
- Mi a legfőbb oka a veszélyes folyadékokkal kapcsolatos baleseteknek?
- Kik a képzésben résztvevők?
- Hol érezhető a legnagyobb bizonytalanság?
- Melyek a legnagyobb hibák, amelyeket a vészhelyzeti felszerelések biztosítása során el lehet követni?
- Miért fontos a vészhelyzetekre való felkészülés?
- Mit várhatnak és mire számíthatnak a képzés résztvevői?
- Mik a legfontosabb teendők egy szivárgás esetén?
Authmann Úr, ön szerint mi a legfőbb oka a veszélyes folyadékokkal kapcsolatos baleseteknek?
Ahol anyagokat mozgatnak vagy kezelnek, ott mindig fennáll a szivárgás lehetősége. Ez magába foglalja az anyagok munkahelyi kezelését, de a be- és kitárolás teljes kérdéskörét is. Különösen kockázatosak például azok a területek, ahol nagyméretű tartályokat emelő- vagy villástargoncákkal visznek ki a raktárból vagy helyeznek el, illetve teherautókról emelnek le, vagy oda rakodnak be.
A szivárgás vészhelyzeti képzésen a szivárgás esetén alkalmazandó vészhelyzeti intézkedésekkel foglalkoznak. Kik a képzésben résztvevők?
A szivárgás vészhelyzeti képzés egy olyan tanfolyam, amely elsősorban a felhasználóknak szól. Más szóval mindazoknak, akik veszélyes folyadékokkal dolgoznak a raktárban vagy a munkaasztalnál, és a helyszínen elsőként kell gyorsan és helyesen reagálniuk szivárgás esetén. A résztvevők között azonban olyan biztonsági szakemberek is vannak, akik a vészhelyzetek tervezésével és megelőzésével foglalkoznak.
Nagy az érdeklődés a képzés iránt. Hol érezhető a legnagyobb bizonytalanság?
Általában minden a következő kérdések tisztázásán múlik: Milyen folyadékok vannak a cég területén? Milyen mennyiségekről van szó? Hol tárolják és hol kezelik őket? Hol van a legnagyobb valószínűsége a szivárgásoknak, azaz hol van fokozott kockázat? Mindezeket jó előre figyelembe lehet venni, annak érdekében, hogy például a veszélyt hordozó területek közelében megfelelő felitatóanyagok álljanak rendelkezésre.
Tapasztalata szerint, melyek a legnagyobb hibák, amelyeket a vészhelyzeti felszerelések biztosítása során el lehet követni?
Az egyik legrosszabb dolog, ami vészhelyzetben történhet az, hogy nem áll rendelkezésre elegendő felitató anyag. Ennek oka lehet például a helytelen mennyiségszámítás. A kármentőtálcák szükséges térfogatára vonatkozó műszaki szabály kimondja, hogy legalább a rajta tárolt legnagyobb edény tartalmát kell összegyűjteni. Ugyanígy kell figyelembe venni a veszélyt jelentő helyen lévő tartályokat is, mint potenciális szivárgási mennyiséget, és ennek megfelelő mennyiségű és felszívóképességű felitatóanyagot kell biztosítani. Ha csak a 200 literes hordókhoz biztosítunk anyagot, és pont egy IBC megy tönkre, akkor nem lesz lehetőség megbirkózni a szivárgással - függetlenül attól, hogy egyébként mennyire jól képzettek és felkészültek az munkavállalók.
Fontos kérdés ezen kívül a napi üzemeltetés során jelentkező felitatóanyag felhasználás kérdése. Tipikus, kismértékű szivárgások gyakran előfordulnak munka közben - például amikor valami kifröccsen, vagy elkenődik. Ezekben az esetekben is felitató anyagokat használunk, így a készlet fokozatosan, kis mennyiségenként szépen elfogy. Amikor aztán az X. napon bekövetkezik egy nagyobb szivárgási esemény, akkor a szükséges célkészlet egyszer csak nem áll rendelkezésre. Ezért javaslom mindig azt, hogy a fogyóanyagokat és a vészhelyzeti anyagokat külön kell tárolni. A fogyóanyagokat például tekercsben egy fali tartón lehet elhelyezni, hogy a munkavállalók könnyen hozzáférjenek, míg a vészhelyzeti anyagokat külön, egy zárt dobozban kell tárolni. Az a minimum, hogy a felitató anyagok fogyasztását dokumentálni kell, hogy egy bizonyos határérték felett az anyag pótlása és ismételt beszerzése megtörténhessen. A munkavédelmi utasításban célszerű ezt rögzíteni, valamint kijelölni egy felelős személyt, aki rendszeresen ellenőrzi a készleteket. Az is végzetes hiba, magától értetődően, ha a legsúlyosabb helyzetben nem a megfelelő eszközök állnak rendelkezésre.
Miért fontos a vészhelyzetekre való felkészülés?
Egyértelmű: hogy vészhelyzet esetén ne veszítsünk időt. A cégeknek nemcsak el kell készíteniük a konkrét vészhelyzeti tervet, hanem azt előzetesen kommunikálniuk és tesztelniük is kell - ugyanúgy, ahogyan a tűzriadó gyakorlatokat végzik. Ennek egyrészt azért van értelme, mert magának a tervezésnek a lehetséges gyenge pontjai is azonosíthatók, ahol azt javítani kell. Másrészt azért, hogy vészhelyzetben minden lépés megfelelő legyen. Különösen akkor, ha a szivárgás a padlóösszefolyó vagy a víznyelő közvetlen közelében történik, hiszen akkor mindennek gyorsan és zökkenőmentesen kell zajlania. Ha a munkavállalók nincsenek a lehető legjobban kiképezve, akkor komoly időzavarba eshetnek, és kockázatos hibákat követhetnek el. Gondolok itt például a szivárgás szétterjedésére az üzem környezetében, az egyéni védőfelszerelés nem megfelelő felvételére, vagy a hulladékkezelés során bekövetkező szennyeződés okozására. A rendszeres gyakorlatok lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy elsajátítsák a helyes eljárásokat, hogy veszélytelen körülmények között hibázzanak, és abból tanuljanak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindig van lehetőség tovább fejlődni - az általam felügyelt gyakorlati tanfolyamokon rendkívül ritka, hogy minden rögtön az elején hibátlanul működik.
Mit várhatnak és mire számíthatnak a képzés résztvevői?
A szivárgás vészhelyzeti képzéssel a résztvevők alkalmassá válnak arra, hogy optimálisan felkészüljenek a vészhelyzetre. Az online és a gyakorlati képzések során is elsőként a jogi alapelvekkel, a vészhelyzeti intézkedések tervezésével és a vészhelyzeti felszereléssel foglalkozunk egy elméleti részben. Majd a szivárgáskor szükséges tényleges tevékenységeket szemléltetem. Tippeket adok az optimalizálási lehetőségekről, kijavítom a hibákat és megmutatom azokat az apró trükköket, amelyek vészhelyzetben biztonságot nyújtanak és időt takarítanak meg. Egy gyakorlati képzés esetén a fentieken kívül nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy figyelembe vegyem az adott üzemi körülményeket. Ezért előzetesen megkérdezem az érintett céget, hogy milyen veszélyekkel kell számolni a vállalatnál, milyen anyagokat kezelnek, és figyelembe kell-e venni bármilyen speciális munkavédelmi utasítást. A gyakorlat programja során ezekre a kérdésekre is kitérek. Az is fontos számomra, hogy az oktatás valós körülmények között - azaz a megfelelő méretű tartályokkal - történjen. Ha a cég 30 literes kannákat kezel, akkor kannákkal - ha IBC-ket, akkor IBC-vel szemléltetve tartom a gyakorlatot.
Zárszóként még egy kérdés: Mik a legfontosabb teendők egy szivárgás esetén?
A legfontosabb dolog mindenekelőtt a helyes helyzetfelmérés: Konkrétan mi szivárgott ki, a legrosszabb esetben milyen veszélyeket jelent a kiszivárgott folyadék? Ezután pedig az, hogy a szivárgás területén addig nem szabad semmihez sem kezdeni, amíg a megfelelő védőfelszerelés felvétele meg nem történt!
A képzéseimen résztvevők gyakran kérdezik tőlem: „Nem csinálhatnám előbb ezt meg azt? Mert így rengeteg idő megy veszendőbe!”. Tipikus emberi dolog, hogy ha már egyszer elvégeztünk valamit, akkor a következőt is elkezdjük csinálni. Aztán még egyet és még egyet - és nem kell sok idő ahhoz, hogy így-vagy-úgy bőrkontaktusba kerüljünk egy vegyszerrel, megmérgeződjünk, vagy más módon kárt tegyünk magunkban. Fontos számomra, hogy a felhasználók megjegyezzék: Addig nem csinálunk semmit, amíg védve nem vagyunk. Az egyéni védelem a legfontosabb dolog.
Legalább védőkesztyűt, védőszemüveget és zárt biztonsági cipőt kell viselni. A kiömlött folyadék veszélyének jellegétől függően azonban légzésvédelemre, vagy akár teljes testvédelemre is szükség lehet. A munkavédelmi utasításban mindig meg kell határozni azt a szivárgási mennyiséget vagy az anyagok veszélyességi szintjét, amely felett a szivárgást már nem a dolgozóknak, hanem külső szervezetnek - pl. az üzemi tűzoltóságnak – kell felszámolnia.
Szivárgás vészhelyzeti képzés
DENIOS Akadémia: Felkészítjük Önt a vészhelyzetekre - online!
A szivárgás esetére vonatkozó vészhelyzeti tervet nem csak ismerni kell a cégen belül, hanem ideális esetben gyakorolni is. A DENIOS Akadémia „Szivárgási vészhelyzeti képzés” szemináriumán megismerheti a vészhelyzetben tanúsítandó helyes magatartást, és optimalizálhatja belső kockázatkezelését. A képzés során a felhasználók magabiztosságra tesznek szert az optimális vészhelyzeti felkészülés tekintetében. Ez hozzájárul a tervezett intézkedések hatékonyabb végrehajtásához, valamint a meglévő vészhelyzeti felszerelés teljessége és alkalmassága ellenőrzése mellett, szükség esetén a vészhelyzeti terv is kiigazítható.
Témához kapcsolódó tudnivalók
Az ezen az oldalon található szakmai információkat gondosan, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint állítottuk össze. A DENIOS GmbH mindazonáltal semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal, legyen az akár szerződéses, kártérítéses, akár bármilyen más módon, az aktualitás, a teljesség és a helytállóság szempontjából - sem az olvasóval, sem harmadik féllel szemben. Az információ és a tartalom saját vagy harmadik fél céljaira történő felhasználása ezért saját felelősségére történik. A helyi és a jelenleg hatályos jogszabályok betartandóak.