Éghető folyadékok tárolása

• Az éghető folyadékok magas veszélyességi potenciáljuk miatt tárolásuk szigorúan szabályozott, és csak szakszerűen kezelhetők.

• Az éghető folyadékokat mindig úgy kell tárolni, hogy ne jelentsenek veszélyt az emberekre, állatvilágra, vagy a környezetre.

• A tárolt mennyiségtől függően bizonyos tárolóhelyiségek használata kötelező az éghető folyadékok számára. Ezeket veszélyesanyag-tárolóknak nevezzük.

• Az előírások szerinti megfelelő tároló tartályokat kell használni.

Az éghető folyadékok a veszélyes anyagok egy csoportja. Ezek olyan keverékek vagy oldatok, amelyek gyulladási hőmérséklete 100 °C felett van és + 35 °C feletti hőmérsékleten cseppfolyós halmazállapotúak, valamint gőznyomásuk 50 °C-on legfeljebb 3 bar. Az éghető folyadékok lobbanáspontja alacsonyabb és gyakran mérgező, káros és környezetszennyező tulajdonságokkal is jellemezhetőek.

Az éghető anyagok szakszerű tárolása alapvető fontosságú a biztonság és a védelem érdekében a különböző környezetekben. Az éghető anyagok tárolásakor különbséget kell tenni az aktív és a passzív tárolás között.

Olvasnivaló: Szeretne többet megtudni a decentralizált tárolás előnyeiről? Olvasson többet a kapcsolódó cikkben.

Aktív tárolás alatt az éghető folyadékok mobil töltőállomásokban vagy más hordozható tartályokban történő tárolását értjük, ahol a tartályok alkalmasak a folyadék közvetlen kivételére, vagy maradék anyag gyűjtőtartályaként.

Az éghető folyadékok passzív tárolása az éghető folyadékok biztonságos tárolását jelenti olyan szállító tartályokban, amelyek megfelelnek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásoknak. Ezeket a tartályokat a tárolás során szorosan zárva kell tartani. Tilos a tartályokat a töltés vagy ürítés céljából felnyitni, vagy más céllal manipulálni.

Magyarországon a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényen alapuló Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) mellett a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) szabályozza a kérdéskört. A TvMI az OTSZ-ben előírt követelmények teljesítésére vonatkozóan tartalmaz megoldásokat. Ezenkívül az éghető / gyúlékony folyadékok helyes kezelését a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet is szabályozza.

Az éghető folyadékokat tűzveszélyességük szerint négy kategóriába sorolhatók, lobbanáspontjuk és forráspontjuk alapján. Az első három kategória az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP) szerinti besorolást követi, amely a termékcímkén a H224, H225 és H226 figyelmeztető mondatokról ismerhető fel. A negyedik kategória a gázolajokra és a kőolajtermékekre vonatkozik, amelyek lobbanáspontjuktól függetlenül vannak besorolva.

Az alábbi táblázatban ajánlásként mutatjuk be a CLP rendelet és a veszélyes anyagokra vonatkozó németországi műszaki szabályzatok (TRGS) összefüggéseit. Az OTSZ 9.§ szerinti besorolás ettől némileg eltérő- pl. lobbanáspont küszöb 21°C a tárolási mennyiségek tekintetében a 300 l/kg és 3000 l/kg értékek a meghatározóak. Az "Éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi csoportosítása" című MSZ 9790 szabvány római számmal jelölve négy (I-IV-ig) tűzveszélyességi fokozatot határoz meg a zárttéri lobbanáspont, valamint az üzemi hőmérséklet és a nyílttéri lobbanáspont alapján.

A veszélyes anyagokra vonatkozó németországi műszaki szabályzat (TRGS) tükrözik a veszélyes anyagok kezelése és készletezése tekintetében a biztonságtechnika, a munkaegészségügy és a higiénia, valamint az ergonómia aktuális követelményeit.

• Veszélyes anyagok tárolása helyhez kötött tartályokban (TRGS 509)

• Veszélyes anyagok tárolása mozgatható tartályokban (TRGS 510)

• Veszélyes anyagok tárolása benzinkutak és töltőállomások esetén (TRGS 3151)

Az éghető folyadékok tárolását a munkahelyen a napi műveletekhez szükséges mennyiségre kell korlátozni (napi- vagy műszakonkénti szükséglet). A napi szükségletet meghaladó mennyiségeket speciális tárolóhelyiségekben vagy raktárhelyiségekben kell tárolni. E szabály alól csak biztonsági szekrény használata esetén lehet kivételt tenni.

Az éghető folyadékokat zárt csomagolásban és olyan tartályokban kell tárolni, amelyek megakadályozzák a tartalom véletlen kiszivárgását. A szivárgás megakadályozására különös gondot kell fordítani: a törékeny tartályokat nem szabad megsérteni vagy véletlenül leejteni.

A következő tárolótérfogatokat nem szabad túllépni:

• törékeny tartályok esetében tartályonként legfeljebb 2,5 liter térfogat;

• nem törékeny tartályok esetében tartályonként legfeljebb 20 liter térfogat.

A tárolóeszköz anyagának alkalmasnak kell lennie a tárolásra. Ez azt jelenti, hogy érdes és fokozottan tűzveszélyes felületek nem alkalmasak. Szivárgás esetén olyan rendszereknek kell rendelkezésre állniuk, amelyek azonnal azonosítják és összegyűjtik a szivárgó anyagokat. A kármentő tálcának (felfogótér) legalább a legnagyobb tartály térfogatát el kell érnie. Előírás a megfelelő felitató anyag készenlétbe helyezése is.

A kifejezetten a gyúlékony folyadékok számára kialakított tárolóhelyiségeket külön tűzszakaszokként tervezték, így az üzem területén nagyobb mennyiségek is tárolhatók.

A veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok (TRGS 510) fokozott követelményeket támasztanak a tároló létesítményekkel szemben a munkavállalók, harmadik felek és a környezet biztonsága érdekében. Az ilyen tároló létesítményekhez való hozzáférés kizárólag az arra felhatalmazott személyzet számára van fenntartva, akiket a munkavédelmi utasításoknak megfelelően kell tájékoztatni. Ezenkívül ezeket a helyiségeket kizárólag tárolási célokra szabad használni.

A tűz terjedésének megakadályozása érdekében a tárolóhelyiségeknek a következő követelményeknek kell megfelelniük:

• A tárolóhelyiséget a szomszédos helyiségektől legalább tűzgátló módon (legalább 30 perces tűzállóság) el kell választani.

• A tűzoltó készülék elhelyezése kötelező. A 20 tonna vagy annál nagyobb tárolási mennyiségeknél automatikus beépített oltóberendezésre van szükség.

• Biztosítani kell a raktárhelyiség megfelelő szellőzését, ahol az üzemeltetési körülményektől függően mesterséges, vagy természetes szellőztető rendszerek (pl. ablakok) lehetségesek. A szellőzésre vonatkozó részletes előírások a TRGS 722-ben találhatók.

• A raktári ajtókat el kell látni a szükséges jelzőtáblákkal, mint például „Belépni tilos”, „Nyílt láng használata tilos” és „Robbanásveszélyes légkör”, és az ajtóknak a menekülés irányába kell nyílniuk. 20 liternél több fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag jelenlétére utánvilágító biztonsági jel elhelyezésével kell a figyelmet felhívni.

A kettős vázszerkezetű tűzvédelmi raktárkonténereink belülről és kívülről is biztonságos F 90 tűzvédelmet nyújtanak, és így megfelelnek a legmagasabb biztonsági követelményeknek.

A veszélyes anyagok szállítási útvonalának lerövidítése érdekében megengedett egy speciális biztonsági szekrény elhelyezése a munkatérben. Ezek a szekrények nem igényelnek önálló világítást. Ehelyett a helyiség világításának elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy a szekrény belsejét jól megvilágítsa. Az anyagának alkalmasnak kell lennie a szóban forgó anyagok tárolására.

A biztonsági szekrénynek:

• tűzállónak kell lennie,

• önzáró és zárható ajtóval kell rendelkeznie,

• belső kármentő tálcával kell rendelkeznie,

• megfelelő szellőztető rendszerrel (levegő utánpótlás és elszívás) kell rendelkeznie, és

• biztosítania kell, hogy tűz esetén 90 percig ne jelentsen további tűzforrást.

Veszélyes anyagokat csak megfelelő helyen szabad tárolni. Az alábbiakban megtudhatja, hogy milyen korlátozások vonatkoznak az épületeken belüli, a kültéri és a háztartásokban történő tárolásra. AZ OTSZ előírásai amellett, hogy nagyon részletesek és az éghető anyagok tárolását többek közt a tárolási hely fő rendeltetéséhez (pl. közösségi rendeltetés, üzemanyagtöltő állomás), valamint kockázati egységekhez kötik, továbbá a robbanásveszély szempontjából is értékelik, mégsem terjednek ki egyértelműen az üzemen belüli tárolásra. Ezért ajánlásként mutatjuk be a német TRGS 510 szabályait.

A tűzveszélyes, a fokozottan tűzveszélyes és a rendkívül tűzveszélyes folyadékok tárolása a munkaterületeken csak akkor megengedett, ha ez összeegyeztethető az ott tartózkodó személyek biztonságával (TRGS 510). Ezen túlmenően a tárolásnak olyan speciális létesítményekben kell történnie, amelyek megfelelnek a tudomány és technika jelenlegi színvonalának.

A meglévő természetes szellőzés általában elegendő a kültéri tároláshoz. A tűzvédelemre előírt biztonsági távolságok a mozgatható tartályok külső határvonalától értendőek (a TRGS 510 szerint):

• 200 kg-nál nagyobb, de 1000 kg-nál kisebb teljes tárolási mennyiség - az épülettől legalább 5 m távolságban;

• 1000 kg vagy annál nagyobb teljes tárolási mennyiség - az épülettől legalább 10 m távolságban.

Az OTSZ 3. melléklet 2. táblázata a tűztávolságot a kockázati osztályoktól függően a 3000 kg-nál kisebb mennyiség esetén 6-10 m-ben, a 3000 kg feletti mennyiség esetén 10-14 m-ben határozza meg.

A TRGS 510 szerint a kültéri visszatartó létesítményeket elzáró vagy kikapcsolható berendezéssel kell ellátni a víz eltávolítására, és csak erre a célra szabad használni. Az elzáró berendezéseknek tűz esetén is működőképesnek kell lenniük. A lefolyók kialakítása általában tilos. A szennyezett vizet a vízügyi jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kezelni.

A háztartásokban az emberek általában igyekeznek korlátozott mennyiségű üzemanyagot tartani, legyen az benzin vagy gázolaj. Vannak azonban világosan meghatározott határok.

A TRGS 510 szerint legfeljebb 100 négyzetméter alapterületű garázsokban legfeljebb 20 liter benzint vagy gázolajat szabad tárolni. A műanyag tartályok helyett fémkannák használata ajánlott. Ez a 20 literes határérték a pincékben történő tárolásra is vonatkozik, feltéve, hogy azok alkalmasak erre a célra. Ez azt jelenti, hogy a padló közelében megfelelő szellőzést kell biztosítani.

Az OTSZ szerint a többlakásos lakóépület lakásában 10 liter fokozottan tűzveszélyes, illetve 30 liter mérsékelten tűzveszélyes folyadék tárolható. Az egylakásos lakóépületben 20 liter fokozottan tűzveszélyes, illetve 60 liter mérsékelten tűzveszélyes folyadék tárolható. A lakóépületek gépjármű tárolóiban legfeljebb 5 liter éghető folyadék tárolható.

A jogszabályi előírások betartása az éghető folyadékok kezelése és tárolása során alapvető fontosságú, de nem az egyetlen döntő tényező. A gyúlékony anyagokat kezelő valamennyi személy folyamatos felelős magatartása ugyanilyen döntő fontosságú. Tekintettel a súlyos tűzesetek magas kockázatára, akár egy pillanatnyi figyelmetlenség vagy hanyagság is súlyos következményekkel járhat.

A DENIOS szivárgás vészhelyzeti képzési program a kiszivárgott folyadékok biztonságos kezelésére oktatja az alkalmazottakat. A képzés célja, hogy magabiztosságot adjon a vészhelyzetekre való felkészüléshez. Olvasson többet a veszélyes anyagok tárolásáról és a tűzvédelemről magazinunkban.