Robbanásvédelmi dokumentáció szakszerűen

A robbanásvédelmi dokumentáció központi szerepet tölt be az üzemen belüli tűzvédelemben. Az alábbiakban többet megtudhat a meghatározásáról, a robbanás elleni védelmi koncepciótól való különbségeiről, a szükséges tartalmáról, valamint a zónabesorolásról.

A robbanásvédelmi dokumentáció a cégen belüli robbanásvédelem biztosításának egyik legfontosabb eszköze. Elkészítését az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 99.§ a robbanásvédelemről szóló tűzvédelmi irányelv, azaz a TvMI 13.4 5.1. része, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet 9.§ írja elő. A dokumentáció célja, hogy segítsen megvédeni mind az embereket, mind a létesítményeket a robbanás következményeitől. Ez a dokumentum elengedhetetlen, ha az Ön cégénél veszélyes robbanásveszélyes keverékekből eredő kockázatok merülnek fel.

Ez bizonyítja az összes potenciális robbanásveszély azonosítását és értékelését. Ezen túlmenően a robbanásvédelmi dokumentum igazolja a veszélyes anyagokkal és munkafolyamatokkal kapcsolatos megfelelő megelőző intézkedések meghozatalát, a munkavállalók és a környezet védelme érdekében.

Ezek az intézkedések széles spektrumot ölelnek fel, az éghető és robbanásveszélyes tulajdonságokkal jellemezhető anyagok kibocsátásának megelőzésétől, vagy korlátozásától és a robbanásveszélyes légkör kialakulásának megakadályozásától kezdve a robbanásvédelmi rendszerek alkalmazásáig és a munkavállalók célzott képzéséig.

A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet 9.§ (1) bekezdése értelmében e dokumentum elkészítése a munkavédelmi törvényben meghatározott kockázatértékelés részét képezi. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben létesített munkahely üzembe helyezését megelőzően a munkáltató -a munkavállalók számától függetlenül- köteles robbanásvédelmi dokumentációt készíteni, amelyet aztán folyamatosan köteles felülvizsgálni és szükség szerint módosítani.

A dokumentum tartalma kötött, de formája rugalmas, ami azt jelenti, hogy testre szabható és kiegészíthető - a jogszabályokban meghatározottakon kívül - más vonatkozó dokumentumokkal. Ezek közé tartoznak például a robbanásvédelmi szempontból nem releváns veszélyes anyagok listái, kezelési útmutatók, a szervezeti megelőző intézkedések és kockázatértékelések, valamint riasztási és vészhelyzeti tervek, melyek alátamsztják a robbanásveszély értékelését. A dokumentum hossza a kockázatértékelés terjedelmétől és végeredményeitől függően változhat.

A robbanásvédelmi koncepció tartalmazza a robbanások és azok következményeinek megelőzésére irányuló stratégiákat. Általában a következőkből áll:

• Az üzem olyan területeinek azonosítása, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő

• Az azonosított területeken belüli robbanásveszély becslése

• A területek zónákba sorolása

• A védelmi intézkedések és végrehajtásuk meghatározása

A robbanásvédelmi dokumentáció részletesen dokumentálja ezeket az intézkedéseket, beleértve a kockázatértékelést, a működésre, a felelősségre, az építészeti részletekre, a technológiai folymatokra, az anyagjellemzőkre és a robbanásveszélyes keverékek értékelésére vonatkozó információkat is. Amik együtt tulajdonképpen a robbanásvédelmi koncepció megvalósítását jelentik. A robbanásvédelmi dokumentáció alatt tehát a robbanásvédelmi koncepció levezetését és leírását kell érteni.

Melyek a leggyakoribb hibaforrások a robbanásvédelem terén? Milyen irányelveket és üzemeltetői kötelezettségeket kell figyelembe venni? És mit kell figyelembe venni a zónabesoroláskor? Bastian Bröhenhorst a DENIOS robbanásvédelmi szakértője válaszol ezekre és más gyakran ismételt kérdésre az alábbi videóban található interjúban.

A TvMI 13.4 5.1.3 része szerint legalább a következőket kell tartalmaznia

• A tervezett technológia rövid leírása, tervezési határok pontosítása: Az üzemben végzett folyamat vagy folyamatok részletes leírása, beleértve a felhasznált anyagokat és a robbanásveszélyes keverékek lehetséges forrásait.Annak a területnek az azonosítása, amelyre a dokumentum vonatkozik, beleértve a szerkezeti és földrajzi feltételek rövid leírását.

• A robbanásveszély ismertetése: A robbanásveszélyes légkörök előfordulásának valószínűségének és lehetséges okainak elemzése.

• A robbanásvédelmi szempontból releváns anyagjellemzők ismertetése: A gyúlékony anyagok felsorolása, beleértve a biztonsággal kapcsolatos paramétereiket, mint például lobbanáspont, robbanáshatár, gyulladási hőmérséklet stb.

• A tervezett technológia zónabesorolási dokumentációja: Az üzemnek a robbanásveszélyes terek előfordulási gyakorisága és időtartama szerinti besorolása jogszabályi előírás alapján, vonatkozó műszaki követelmény (pl. szabvány) szerint, vagy iparági gyakorlat alapján.

• A telepítendő villamos és nem villamos berendezések védelmi szintjének leírása.

• A technológia kockázatelemzése.

• A tervezett technológia robbanásvédelmi szempontból releváns védelmi rendszerei, az alábbiak szerint: Konstrukciós védelem, műszeres védelem, beépített robbanásvédelmi rendszerek, a megfelelő biztonsági szint igazolása az MSZ EN 1127-1 szabvány szerint, menekülési utak és vészkijáratok kialakítása, biztonsági tápellátás, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem, villám- és túlfeszültség védelem, karbantarthatóság, jelölések (zónahatárok, földelési pontok, gyújtóforrás bevitelének tiltása).

• Felelős személyek: A felelős személy adatai, a dokumentum elkészítésének időpontja, valamint hivatkozások a mellékletekre és egyéb kapcsolódó dokumentumokra.

• Szervezési intézkedések: A képzésekkel kapcsolatos információk, a kezelési, karbantartási és javítási utasítások és ütemtervek, valamint a vészhelyzeti tervek és eljárások részletei.

• Frissítések és felülvizsgálatok: A dokumentum rendszeres felülvizsgálatára és frissítésére vonatkozó eljárások annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen az aktuális üzemeltetési feltételeknek és jogszabályi követelményeknek..

A robbanásvédelemmel összefüggésben a zónabesorolás központi szerepet játszik, és döntő fontosságú a biztonsági intézkedések végrehajtása szempontjából. Ez a besorolás a gyúlékony gázok, gőzök, ködök vagy porok által okozott robbanásveszély mértéke szerint kategorizálja a munkatereket. A robbanásveszélyes terek robbanásveszélyes zónába sorolása alapvető lépés az üzem különböző területein fennálló konkrét kockázatok felismerésében és a célzott megelőző intézkedések meghozatalában.

A különböző zónák különböző veszélyességi szintet képviselnek:

• A 0. és a 20. zóna olyan területeket jelöl, ahol robbanóképes légtér állandóan, hosszú időtartamban vagy gyakran van jelen.

• Az 1. és 21. zóna olyan területeket jelöl, ahol a robbanóképes légtér alkalomszerűen előfordulhat.

• A 2. és 22. zóna olyan területeket jelöl, ahol a robbanóképes légtér ritkán és rövid időtartamban van jelen.

Mindegyik zóna különleges védelmi intézkedéseket igényel a munkavállalók és a berendezések biztonságának garantálása érdekében. Ezen zónák pontos ismerete és meghatározása lehetővé teszi a célzott és megfelelő óvintézkedések megtételét, amelyek az adott veszélyességi szinthez igazodnak. Ez magába foglalja a műszaki megoldásokat, a szervezési intézkedéseket és a robbanásvédelmi követelményeknek megfelelő munkaeszközök és védőfelszerelések kiválasztását.

Mivel a robbanásvédelmi dokumentum a kockázatértékelés része, ugyanazok a megőrzési és frissítési követelmények vonatkoznak rá, mint magára a kockázatértékelésre. A robbanásvédelmi dokumentációnak a munkáltató általi folyamatos aktualizálása alapvető fontosságú a munkavállalók védelmének biztosítása szempontjából, mivel ez szolgál a védelmi intézkedések végrehajtásának alapjául.

A cég vezetésének haladéktalanul felül kell vizsgálnia a kockázatértékelést, a robbanásvédelmi koncepciót és a robbanásvédelmi dokumentumot, ha

• a munkafolymatokban biztonsági szempontból lényeges változások következnek be (ez jelentheti a munkaeszközök, maga a technológia, vagy a felhasznált vagy előállított anyagok változását);

• a robbanásveszélyes téren belüli munkahelyen változtatások történnek, amelyek hatással vannak a robbanásvédelmi koncepcióra (pl: bővítés, átalakítás);

• egy baleset nyomán új információk vagy megállapítások kerültek rögzítésre, melyek relevánsak a robbanásvédelem szempontjából;

• a megelőző intézkedések monitoringja során kiderül, hogy a meglévő intézkedések nem hatékonyak vagy nem elegendőek.

A munkáltató a kockázatértékelésen belül robbanásvédelmi dokumentációt – a tevékenység megkezdése előtt köteles elkészíteni, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles felülvizsgálni és legalább 10 évig megőrizni. A dokumentációnak rendelkezésre kell állnia a jogszabályi követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében, és szükség esetén bizonyítékként kell szolgálnia hatósági ellenőrzéskor, vagy incidenseket követően.

A rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus tulajdonságokkal rendelkező anyagok (CMR-anyagok) esetén a dokumentáció megőrzési ideje ésszerűen legalább 40 év kell legyen.

A robbanásvédelmi dokumentáció az alapja a robbanás okozta kockázat szisztematikus és hatékony kezelésének. Nemcsak segít a cégeknek a jogszabályi követelményeknek való megfelelésben, hanem jelentősen hozzájárul a magas szintű üzembiztonság eléréséhez, valamint a robbanások és azok potenciálisan pusztító következményeinek minimalizálásához is. A „robbanások sikeres megelőzése” című poszterünkön áttekinthetően foglaljuk össze az alapokat. A robbanásvédelem és a munkavédelem témájában további információkat talál magazinunkban. Ezen ismeretek segítségével Ön, mint munkáltató jól felkészülten teljesítheti a biztonságot illető kötelezettségeit.