Kültéri világítás telepítésével szeretné növeli alkalmazottai biztonságát, és azon gondolkodik, hogy mely lámpatestek a legalkalmasabbak erre? A megfelelő kültéri lámpatestek kiválasztásának egyik döntő kritériuma az IP védelmi besorolás. Ebben a cikkben elmagyarázzuk az IP védelmi besorolás, az IP osztályok, az IP védelmi osztályok és az IP védettségi fokozatok közötti pontos különbségeket, és táblázatos formában bemutatjuk a legfontosabb kódokat.
Az „IP védelmi besorolás”, „IP osztályok”, „IP védelmi osztályok” és „IP védettségi fokozat” kifejezések gyakran egymás szinonímájaként, vagy különböző összefüggésekben használatosak. Ennek ellenére fontos megérteni, hogy mi a különbség közöttük.
Az IP védelmi besorolás azt írja le, hogy az elektromos eszközök, vagy készülékházak milyen mértékben védettek az idegen testek, a por és a víz behatolása ellen.
Az IP-kód az „IP” betűkből, majd két számjegyből és opcionálisan egy vagy több további betűből áll. Az első számjegy az idegen testek és a por elleni védelmet, a második számjegy a víz elleni védelmet jelzi.
Az IP védelmi besorolást az ISO 20653 szabvány és az MSZ EN 60529:2015 "Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IP-kód) (IEC 60529:1989)" szabvány határozzák meg.
ISO 20653 | MSZ EN 60529 | Szilárd idegen testek elleni védelem | Érintés elleni védelem |
---|---|---|---|
0 | 0 | Idegen testek ellen nem védett | Érintés ellen nem védett |
1 | 1 | Nagyméretű testek (átmérő ≥ 50 mm) ellen védett | Nagy felületű érintés (pl. kézfej) ellen védett |
2 | 2 | Közepes méretű testek (átmérő ≥ 12,5 mm) ellen védett | Ujjal történő érintés ellen védett |
3 | 3 | Kisméretű testek (átmérő ≥ 2,5 mm) ellen védett | Szerszámmal, vagy vezetékkel (átmérő ≥ 2,5 mm) történő érintés ellen védett |
4 | 4 | Apró méretű testek (átmérő ≥ 1,0 mm) ellen védett | Szerszámmal, vagy vezetékkel (átmérő ≥ 1 mm) történő érintés ellen védett |
5K | 5 | Porlerakódás ellen védett (porvédett) | Teljes mértékben védett az érintés ellen |
6K | 6 | Por behatolása ellen védett (porálló) | Teljes mértékben védett az érintés ellen |
ISO 20653 | MSZ EN 60529 | Víz elleni védelem |
---|---|---|
0 | 0 | Nem védett |
1 | 1 | Cseppenő víz ellen (pl. kicsapódó víz) a készülék függőleges helyzetében védett |
2 | 2 | Cseppenő víz ellen a készülék ferde (max. 15°-os) helyzetében védett |
3 | 3 | Vízpermettől a függőlegestől max. 60°-os irányból védett |
4 | Fröccsenő víz ellen minden irányból védett | |
4K | Fokozott nyomású fröccsenő víz ellen minden irányból védett | |
5 | 5 | Vízsugár ellen minden irányból védett |
6 | Erős vízsugár ellen minden irányból védett | |
6K | Fokozott nyomású erős vízsugár ellen minden irányból védett | |
7 | 7 | Vízbe merítés ellen korlátozott ideig védett |
8 | 8 | Vízbe merítés ellen folymatosan védett (vízálló) |
9 | Magas nyomású és magas hőmérsékletű vízsugár ellen védett (mezőgazdaság) | |
9K | Magas nyomású és magas hőmérsékletű vízsugár ellen védett (közúti járművek) |
Az alábbiakban néhány példát mutatunk be az IP-kód értelmezésére:
IP20: a készülék a 12,5 mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd testek behatolása ellen védett, de víz ellen nem. (csak beltéri használatra alkalmas)
IP44: a készülék az 1 mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd testek behatolása ellen védett és a készülékház bármilyen irányból érkező fröccsenő víz ellen is védett. (pl.: fürdőszobai világítás)
IP54: a készülék a káros mennyiségű por behatolása ellen védett, valamint a készülékház bármilyen irányból érkező fröccsenő víz ellen is védett. (pl.: kültéri világítás)
IP65: a készülék porálló, teljes mértékben érintésvédett és a készülékház bármilyen irányból érkező erős vízsugárral szemben is védett. (pl.: ipari berendezések)
IP67: a készülék porálló, teljes mértékben érintésvédett és a készülékház ellenáll a rövid ideig tartó vízbe merítésnek. (pl.: okosórák, mobil eszközök)
IP68: a készülék porálló, teljes mértékben érintésvédett és a készülékház ellenáll a hosszabb ideig tartó vízbe merítésnek. (pl.: robbanásvédett ipari világítás)
Példa: Az IP65-ös besorolású feszültségkeresőnk biztonságosan alkalmazható a szabadban, poros környezetben, csapadékos időben, például építkezéseken, ipari környezetben.
Az IK védelmi besorolás meghatározza a külső mechanikai hatásokkal szemben, például ütésekkel szembeni ellenállást, amelyeket a mindennapi használat és a szándékos rongálás egyaránt okozhat. Ezt az ütésállóságot az IEC 62262 szabvány határozza meg, és az IK-kód fejezi ki, melynek tíz különböző szintje van. Minél nagyobb az IK ütésállósági szint, annál ellenállóbb a burkolat az ütésekkel és rezgésekkel szemben. A megadott ütési energia azt a maximális energiát jelenti, amelyet a burkolat még károsodás nélkül képes elnyelni.
IK-kód | Maximális ütési energia joule-ban | Leírás |
---|---|---|
IK00 | Nem ütésálló | Nem védett |
IK01 | 0,15 J ütési energia ellen védett | Nagy felületekkel történő ütközés ellen védett |
IK02 | 0,20 J ütési energia ellen védett | Közepes méretű felületekkel történő ütközés ellen védett |
IK03 | 0,35 J ütési energia ellen védett | Kis felületekkel történő ütközés ellen védett |
IK04 | 0,50 J ütési energia ellen védett | Gyenge ütések és rázkódások ellen védett |
IK05 | 0,70 J ütési energia ellen védett | Közepes ütések és rázkódások ellen védett |
IK06 | 1 J ütési energia ellen védett | Erős ütések és rázkódások ellen védett |
IK07 | 2 J ütési energia ellen védett | Fokozottan erős ütések és rázkódások ellen védett |
IK08 | 5 J ütési energia ellen védett | Különösen erős ütések és rázkódások ellen védett |
IK09 | 10 J ütési energia ellen védett | Extrém erős ütések és rázkódások ellen védett (vandálbiztos) |
IK10 | 20 J ütési energia ellen védett | Törésálló |
Az IP védelmi besorolással összefüggésben a két számjegy különböző lehetséges kombinációit gyakran „IP osztályoknak” nevezik. Bár ez a kifejezés nem hivatalos, gyakran használják a különböző védelmi szintek kategorizálására.
Az IP védelmi osztályok, magyarul az érintésvédelmi osztályok olyan biztonsági óvintézkedéseket határoznak meg, amelyek védelmet nyújtanak a veszélyes elektromos feszültségek és áramütések ellen. Biztosítani kell például, hogy egy berendezés fémházába még meghibásodás esetén sem juthat veszélyes feszültség. Összesen négy védelmi osztályt különböztetünk meg: 0., I., II. és III.
Az elektromos készülékek érintévédelmi osztályaira vonatkozó előírásokat a MSZ EN 61140:2016 "Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok (IEC 61140:2016)" és az MSZ HD 60364-4-41:2018 "Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem" szabványok határozzák meg. A berendezéseken használt grafikai jelképeket az ISO 7000 és az MSZ IEC 60417 szabványok tartalmazzák.
Beschreibung:
Nincs szimbóluma
Csak üzemi szigetelés
A berendezés környezetének védelme (elkerítéssel, burkolással, védő elválasztással)
Használata Németországban és Ausztriában nem megengedett
Leírás:
Védővezető (nullázás), hárompólusú földelő csatlakozóaljzat
Biztosíték kioldása testzárlat esetén
Leírás:
Kettős, vagy megerősített szigetelésű, tilos földelni
A szigetelés elválasztja az elektromosan vezető felületeket a feszültség alatt álló elemektől
Leírás:
Teljes szigetelés
Törpefeszültség + leválasztó transzformátor: váltóáram esetén 50 V-ig, egyenáram esetén 120 V-ig
Ez a kifejezés meglehetősen ritka, és általában az IP védelmi besorolás vagy IP védelmi osztály szinonimájaként használatos. Előfordul, hogy a „védettségi fokozat” kifejezést általánoságban, a különböző védelmi típusok (mechanikai, elektromos, termikus stb.) leírására használják és nem csak az idegen testek és a víz behatolása elleni védelemre.
Az IP védelmi osztályokkal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre itt talál válaszokat.
Az IP-védelem egy olyan norma, amely meghatározza, hogy egy eszköz mennyire védett a szilárd részecskék és folyadékok behatolása ellen. A védelem több szempontból is fontos:
Hosszú élettartam: A magasabb IP-védelem biztosítja, hogy az eszközök hosszabb ideig működjenek, mivel jobban védve vannak a káros hatásoktól, például a portól és a víztől.
Megbízhatóság: A magas IP-védelemmel rendelkező eszközök megbízhatóbbak, mivel kevésbé érzékenyek a környezeti hatások okozta károkra.
Biztonság: A víz és más anyagok behatolása ellen védett eszköz minimalizálja a rövidzárlatok és más veszélyes helyzetek kockázatát.
Sokoldalúság: A magasabb IP-besorolás lehetővé teszi, hogy az eszközöket a környezetek és körülmények szélesebb körében lehessen használni. A vízálló kamerák például búvárkodás közben is használhatók.
Költségmegtakarítás: Bár a magasabb IP-védelemmel rendelkező eszközök beszerzése gyakran drágább, hosszú távon költséghatékonyabbnak bizonyulhatnak, mivel kevésbé sérülékenyek, ezért ritkábban kell őket cserélni vagy javítani.
Szabályozási követelmények: Egyes iparágakban, vagy technológiákban az IP-védelem bizonyos minimális szintjére vonatkozó jogszabályi követelmények vannak érvényben.
Egyszerű használat: A környezeti hatások ellen jól védett eszközök nagyobb kényelmet és szabadabb használatot biztosítanak a felhasználó számára.
Minőségjelzés: A magas IP-kód az eszköz általános minőségének jelzőjeként szolgálhat. Egy termék magas IP-kódja a konkurenciák közötti megkülböztető jegyként is szolgálhat.
Márka megbízhatósága: Az IP-védelmi szabványoknak megfelelő vagy azokat meghaladó termék erősítheti a vásárlók márkába vetett bizalmát.
Az IP-védelmi osztályokat nem egyetlen szervezet jelöli ki, hanem egy nemzetközi szabványok által meghatározott szabványosított rendszer. Az IP-kód gyakran az IEC 60529 szabvány kapcsán kerül említésre. Az IEC (International Electrotechnical Commission) a „Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság” megnevezésének rövidítése, amely az elektrotechnika és elektronika nemzetközi szabványügyi szervezete.
Az IEC 60529 szabvány határozza meg a villamos berendezések a szilárd idegen testek és a víz behatolásával szembeni védettségi fokozatainak követelményeit. A szabvány különböző védelmi szinteket és vizsgálati módszereket ír le, amelyekkel értékelhető, hogy egy eszköz alkalmas-e bizonyos körülmények között.
Az elektronikus eszközök vagy más termékek gyártói teszteket végeznek, vagy külső vizsgáló laboratóriumokat bíznak meg termékeik IP-védettségének meghatározására. A sikeres tesztelést követően a megfelelő IP-kód a termékleírás részeként kerül meghatározásra. A TÜV például elvégzi a védelmi besorolás átfogó vizsgálatát.
A vízállóságot meghatározó számjegyek 0-tól (nincs védelem) 9K-ig (nagyon magas védelem) terjednek. A gyakorlatban az IPX7, IPX8 és IPX9K szabványokat gyakran „vízállónak” nevezik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a „vízálló” ebben az összefüggésben nem azt jelenti, hogy a készülék feltétel nélkül és korlátlan ideig fog működni a víz alatt. Ehelyett az IP-kódot inkább úgy kell tekinteni, mint annak jelzését, hogy milyen körülmények között lehet biztonságosan használni az eszközt.
A következő IP kódok vonatkoznak a víz elleni védelemre:
IPX0: Víz nem védett
IPX1: Cseppenő víz ellen a készülék függőleges helyzetében védett
IPX2: Cseppenő víz ellen a készülék ferde (max. 15°-os) helyzetében védett
IPX3: Vízpermettől védett
IPX4: Fröccsenő víz ellen minden irányból védett
IPX5: Vízsugár ellen minden irányból védett (pl. tömlőből)
IPX6: Erős vízsugár ellen minden irányból védett
IPX7: Vízbe merítés ellen korlátozott ideig védett (legfeljebb 30 percig és legfeljebb 1 méter mélységig)
IPX8: Vízbe merítés ellen folymatosan védett, a gyártó által meghatározott feltételek mellett (gyakran 1 méternél mélyebben és hosszabb ideig)
IPX9K: Magas nyomású és magas hőmérsékletű vízsugár ellen védett
A kültéri használatra megfelelő IP-besorolás az egyes alkalmazások egyedi követelményeitől és körülményeitől függ. Íme néhány általános irányelv:
Világítás, kamerák és érzékelők: IP65: A por és a vízsugár elleni védelem gyakran elegendő a kültéri használatra szánt, de szélsőséges körülményeknek nem kitett eszközök esetében. IP66: Ez a védelem inkább olyan készülékek esetében megfelelő, amelyek erős vízsugárnak lehetnek kitéve.
Ipari alkalmazások és gépek: IP67: Por és rövid ideig tartó vízbe merítés elleni védelem. Ez a védelem olyan készülékek esetében megfelelő választás, amelyek szélsőséges körülményeknek lehetnek kitéve, beleértve a rövid ideig tartó víz alá kerülést is.
Speciális alkalmazások: IP68: Olyan alkalmazásokhoz, ahol az eszközöknek tartósan vízbe kell merülniük.
Napelemek: IP65: Sok napelem rendelkezik ezzel a védelmi osztállyal, amely megvédi őket a portól és a vízsugaraktól.
Forgalomtechnika és közúti berendezések: IP66 vagy IP67: Ezek az osztályok gyakran alkalmasak a forgalomirányítási technológiákhoz, mivel magas szintű védelmet nyújtanak a környezeti hatásokkal szemben.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a megadott IP-védelem garantálása érdekében a telepítés, a tömítések minősége és a karbantartás is fontos tényezők. Habár az IP-kód fontos információt nyújt a por és víz elleni védelemről, nem ad információt egyéb fontos tényezőkről, mint például hőmérséklet-állóság, vagy vegyi hatások elleni védettség.
Ezért ajánlott az IP-kódon kívül más specifikációkat és esetleg további tanúsítványokat is figyelembe venni, és gondosan elemezni az adott alkalmazás egyedi követelményeit.
Az IP védelmi osztályok sok esetben és számos alkalmazási területen relevánsak. Íme néhány példa:
A mindennapi életben:
Okostelefonok és táblagépek: Itt gyakran fokozott IP-védelemre törekednek, hogy megvédjék a készülékeket a véletlen vízbe merítéstől, vagy a fröccsenő víztől.
Sport- és szabadtéri eszközök: pl. okosórák, fitneszmérők és akciókamerák.
Konyhai készülékek: Vízálló vagy fröccsenésálló konyhai készülékek, például turmixgépek vagy vízforralók.
Az ipari és egészségügyi ágazatokban:
Ipari gépek: A termelésben, ahol por, szennyeződés vagy folyadékok lehetnek jelen.
Orvostechnikai eszközök: Itt a folyadékok és részecskék elleni magas szintű védelem gyakran döntő fontosságú.
Építkezéshez használt berendezések: Az építkezéseken használt szerszámok és gépek gyakran vannak kitéve zord körülményeknek
A közterületi és infrastrukturális ágazatban:
Közlekedéstechnika: forgalomirányító és -vezérlő rendszerek, közlekedési lámpák stb.
Közvilágítás: közvilágítási lámpák és közterületi világítás.
Kamerák és biztonsági rendszerek: A kültéri használtatra szánt megfigyelő kamerákat megfelelően védeni kell.
Az energiaágazatban:
Napelemek: Folyamatosan ki vannak téve a szélnek és az időjárásnak, ezért megfeleő védelemre van szükségük.
Szélturbinák: Itt különösen ellenálló megoldások kellenek
A járművekben:
Gépkocsik: Az autókban IP védelmi besolással rendelkeznek bizonyos érzékelők és vezérlőegységek, különösen azok, amelyek a motortérben, vagy az alvázon vannak felszerelve.
A megfelelő IP-védelmi besorolás kiválasztása kulcsfontosságú a biztonság és a megbízhatóság érdekében a legkülönfélébb alkalmazási területeken. Ez garantálja a különleges védelmet a környezeti hatásokkal, például vízzel, porral és érintkezéssel szemben, ezáltal az eszközök élettartama és működőképessége is jelentősen javul.
Webáruházunkban különféle IP védelmi besorolással jelölt termékek széles választékát találja. További információkkal és tanácsokkal szívesen állunk rendelkezésére.
Az ezen az oldalon található szakmai információkat gondosan, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint állítottuk össze. A DENIOS GmbH mindazonáltal semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal, legyen az akár szerződéses, kártérítéses, akár bármilyen más módon, az aktualitás, a teljesség és a helytállóság szempontjából - sem az olvasóval, sem harmadik féllel szemben. Az információ és a tartalom saját vagy harmadik fél céljaira történő felhasználása ezért saját felelősségére történik. A helyi és a jelenleg hatályos jogszabályok betartandóak.
Hívjon minket, küldjön e-mailt: info@denios.hu, vagy töltse ki az űrlapot, és mi a lehető leghamarabb válaszolunk Önnek.